Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Vörösbundások a város szélén, avagy mennyire veszélyes a róka az emberre nézve

Növekszik a vörös rókák száma hazánkban, napjainkban 75 ezerre becsülhető. Lassan alig tartanak tőlünk, a nagyobb települések szélére költözve egyre jobban megszokják az ember közelségét. A róka azonban a veszettség első számú hordozója.

Mivel a kutyát és a macskát is megfertőzheti, az emberre szintén veszélyes, különösen, mióta városlakóvá kezd válni. Ezért is fontos a következetes immunizálás, azaz a veszettség elleni oltóanyag kijuttatásával ellenállóvá tenni a rókaállományt, amire az idei tavaszon is sor került – írja a szabadfold.hu.

A városiasodott rókák, melyek a települések beépítetlen telkein, elhagyott laktanyákban, ipari parkokban vernek tanyát, már alig tartanak az embertől, és a hulladékok (ételmaradékok, gyümölcsök) rendszeres fogyasztóivá váltak.

Fotó: szabadfold.hu

A róka dúvadnak számít, s noha egész évben vadászható, a vadászok leginkább télen lövik értékes bundájáért.

Más ellensége ma már nem igen akad, mivel az uhuk és a sasok állománya igen megcsappant. Így aztán szaporodik, amiben a kiváló alkalmazkodóképessége mellett része van utódvállalási kedvének, illetve annak, hogy már tíz hónapos korában ivarérett.

A róka javára írható, hogy jeles pusztítója az egereknek, pockoknak, de nagy ellensége a mezei és üregi nyúlnak, s a földön fészkelő madaraknak is, melyeknek a tojásait falja fel.

A hangosan korgó gyomor, a sok éhes száj vakmerő tettekre is sarkallja: ilyenkor képes elbánni a fészkén ülő hattyúval, de akár még az anyjától könnyelműen elcsatangolt őzgidával is.

A rókák esetében általánosan ismert tény, hogy a veszettség hordozói. Szerencsére Magyarországon a folyamatos vakcinázásnak köszönhetően a vadon élő rókaállományból szinte eltűnt ez a betegség – olvasható a Pilisi Parkerdő honlapján. Mégis, ha gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH zöldszámát, a +36 80 263 244-es telefonszámot. Önmagában a rókák városi megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett www.veszettsegmentesites.hu honlapon.

Fotó: parkerdo.hu

Egereken gyakorolnak

A koslatás, azaz a párzás időszaka rókáéknál január-februárra esik. Évente egyszer kölykeznek, egy-egy nőstény átlagosan 4-5 utódot hoz a világra, de előfordul ennek a kétszerese is. A kölykök fogatlanul, csukott szemmel és füllel jönnek a világra, átlagsúlyuk tíz deka, de gyorsan fejlődnek.

A róka szuka jó anya, 2-3 hétig szoptatja a kicsinyeit, és csak ezután szoktatja őket fokozatosan a szilárd ételre (ami eleinte előemésztett táplálék). A kölykök hathetesen hagyják el először az otthonul szolgáló kotorékot, tízhetes koruktól kezdik tanulni a vadászatot (amit egereken gyakorolnak), majd hamarosan önálló ragadozóvá válnak.

Neked ajánljuk
Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke Öt év alatt negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány Évente 300 millió őshonos állatot ölnek meg a házi macskák Ausztráliában Lehet-e a természeti értékeket megőrizve eredményesen gazdálkodni? (videó) „A városban élő emberek földönkívüliekké váltak” – Kiállás az amazonasi őslakosok mellett (képgalériával)
Tovább a forrásra: szabadfold.hu
Vissza
Hírfolyam