2020. október 1., Malvin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Vörösbundások a város szélén, avagy mennyire veszélyes a róka az emberre nézve

Növekszik a vörös rókák száma hazánkban, napjainkban 75 ezerre becsülhető. Lassan alig tartanak tőlünk, a nagyobb települések szélére költözve egyre jobban megszokják az ember közelségét. A róka azonban a veszettség első számú hordozója.

Mivel a kutyát és a macskát is megfertőzheti, az emberre szintén veszélyes, különösen, mióta városlakóvá kezd válni. Ezért is fontos a következetes immunizálás, azaz a veszettség elleni oltóanyag kijuttatásával ellenállóvá tenni a rókaállományt, amire az idei tavaszon is sor került – írja a szabadfold.hu.

A városiasodott rókák, melyek a települések beépítetlen telkein, elhagyott laktanyákban, ipari parkokban vernek tanyát, már alig tartanak az embertől, és a hulladékok (ételmaradékok, gyümölcsök) rendszeres fogyasztóivá váltak.

Fotó: szabadfold.hu

A róka dúvadnak számít, s noha egész évben vadászható, a vadászok leginkább télen lövik értékes bundájáért.

Más ellensége ma már nem igen akad, mivel az uhuk és a sasok állománya igen megcsappant. Így aztán szaporodik, amiben a kiváló alkalmazkodóképessége mellett része van utódvállalási kedvének, illetve annak, hogy már tíz hónapos korában ivarérett.

A róka javára írható, hogy jeles pusztítója az egereknek, pockoknak, de nagy ellensége a mezei és üregi nyúlnak, s a földön fészkelő madaraknak is, melyeknek a tojásait falja fel.

A hangosan korgó gyomor, a sok éhes száj vakmerő tettekre is sarkallja: ilyenkor képes elbánni a fészkén ülő hattyúval, de akár még az anyjától könnyelműen elcsatangolt őzgidával is.

A rókák esetében általánosan ismert tény, hogy a veszettség hordozói. Szerencsére Magyarországon a folyamatos vakcinázásnak köszönhetően a vadon élő rókaállományból szinte eltűnt ez a betegség – olvasható a Pilisi Parkerdő honlapján. Mégis, ha gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH zöldszámát, a +36 80 263 244-es telefonszámot. Önmagában a rókák városi megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett www.veszettsegmentesites.hu honlapon.

Fotó: parkerdo.hu

Egereken gyakorolnak

A koslatás, azaz a párzás időszaka rókáéknál január-februárra esik. Évente egyszer kölykeznek, egy-egy nőstény átlagosan 4-5 utódot hoz a világra, de előfordul ennek a kétszerese is. A kölykök fogatlanul, csukott szemmel és füllel jönnek a világra, átlagsúlyuk tíz deka, de gyorsan fejlődnek.

A róka szuka jó anya, 2-3 hétig szoptatja a kicsinyeit, és csak ezután szoktatja őket fokozatosan a szilárd ételre (ami eleinte előemésztett táplálék). A kölykök hathetesen hagyják el először az otthonul szolgáló kotorékot, tízhetes koruktól kezdik tanulni a vadászatot (amit egereken gyakorolnak), majd hamarosan önálló ragadozóvá válnak.

Neked ajánljuk
Kevesebb komp, több delfin Hongkongban Kiugróan sok gorilla született egy ugandai nemzeti parkban Kihaltnak hitt békafajt fedeztek fel ismét Brazíliában Amikor a grafikonok megszólalnak Rovarokat riasztó növényi illatok
Tovább a forrásra: szabadfold.hu
Vissza
Hírfolyam