2020. november 27., Virgil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Búbos banka – a hazai madárvilág punkja (videóval)

Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője, amelynek első fészekalja ebben az időszakban repül ki. A búbos bankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak. A Turista Magazin fiataloknak szóló ismeretterjesztő sorozatának ezen cikke a búbos banka (avagy büdös banka, büdös dod, ganajmadár, fostos bugybóka) bemutatásáról szól.

Feltűnő külseje után nem meglepő, hogy legközelebbi rokonai a trópusi Afrikában élnek. Tollbóbitáját gyakran mozgatja, és általában izgalmi állapotában mereszti fel. Költési időszakban gyakran hallatja más madárral össze nem téveszthető, huppogó, „up-up-up” hangját.

Kizárólag állati eredetű táplálékára (főleg bogarak, hernyók, lótücsök, cserebogár vagy kisebb gyíkok és békák) a talajon járkálva talál rá.

A búbos bankákkal leginkább öreg gyümölcsösökben, ligetes tájakon, öreg fákkal szomszédos legelőkön, de falusi kertekben is találkozhatunk. Az öreg fák odúi természetes fészkelőhelyet jelentenek a számukra, de az öreg fák fogytával ma már a legkülönbözőbb odúszerű fészkelőhelyeket lakják be (romos épület ürege, kőrakás, beton kútgyűrű, üres méhkaptár, kint felejtett vaskályha, használaton kívüli motor tankja).

Fotó: Shutterstock

„Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú. Ezért az a büdös jelzője”

– jellemezte Herman Ottó a búbos bankát.

A szagok egyik forrását a fiókák ürüléke jelenti, ráadásul a tojó és a fiókák fartőmirigye egy meglehetősen szagos váladékot is termel, amelynek a kéretlen látogatók elijesztésében is nagy szerepe van.

Népi neveinek többsége is erre a jellemzőre utal, mint a büdös banka, büdös dod, ganajmadár, fostos bugybóka.

A tojó farktőmirigyének barnás váladékát rákeni a tojásokra, és a kutatók rájöttek, hogy a váladékban található Enterococcus baktériumok hozzájárulnak a költés sikerességéhez, az általuk termelt antibiotikumok ugyanis védelmet nyújtanak a káros baktériumok ellen. A tojáshéjon – más madaraktól eltérően – apró kis mélyedések vannak, amelyek segítenek abban, hogy megtartsák a rákent váladékot.

Fotó: Shutterstock

Az első fészekalj május végén, június elején repül ki, ezután gyakori, hogy másodköltésbe is belekezd. A költés befejeztével gyakran már július végén, de inkább augusztus végére vonul el az állomány nagy része Afrika Szaharától délre található trópusi telelőterületeire.

Tóth Judit teljes cikke a Turista Magazin honlapján olvasható.

Neked ajánljuk
Az élőhely hiánya miatt megrekedt a hegyi gorillák állományának növekedése Elkészült Magyarország poloskatérképe A baromfihús és a tojás fogyasztására ösztönöz a NAK A Porsche okkal bízhat a Taycan sikerében Ukrajnában is nagy sikerük van a napelemeknek
Tovább a forrásra: turistamagazin.hu
Vissza
Hírfolyam