2020. november 27., Virgil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Zseniális és nem teljesen értett kertésztechnikával küzdenek a méhek a klímaváltozás hatásai ellen

A poszméhek a klímaváltozás miatt egyre inkább olyankor repülnek ki a téli fagyok után, amikor a virágok még nem nyíltak ki. Megoldották a dolgot, és nem teljesen érthető, hogy miként.

A Science magazinban közölt tanulmány leírja, hogy a méhek miként alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez.

Megrágcsálták a ki nem nyílt virágok leveleit, aminek következtében a virágok átlag harminc nappal korábban nyíltak ki a szokásosnál.

A tudósok nem értették a harapdálás okát. Svájci kutatók éhes poszméheket raktak hálóketrecbe, amely ki nem nyílt mustár- és paradicsomvirágokkal volt tele. Kis időn belül a méhek nekiálltak rágcsálni a növényeket, majd a tudósok leutánozták a méheket, és olyan harapásnyomokat vágtak növényeken borotvapengék segítségével, mint amilyeneket a méhek hagytak. A kísérlet eredménye az volt, hogy a sebzett növények gyorsabban nyíltak ki, de a méhek által megrágottak még hamarabb. A paradicsom 30 nappal, a mustár 14 nappal nyílt ki korábban, ha azt a méhek dolgozták meg.

Poszméh Fotó: Shutterstock

Az okra két magyarázat lehetséges a kutatók szerint:

vagy a méhek nyála tartalmaz valami anyagot, ami felgyorsítja a virágzást, vagy egyszerűen a tudósok nem tudtak olyan alapos munkát végezni, mint a rovarok.

A kísérletet a természetben is megismételték, és hasonló eredményre jutottak. Nem csak a házi méhek jártak el így, de a tudósok két vadon élő poszméhfajnál is hasonló műveletet láttak, amikor a virágok még nem nyíltak ki, és ezért kevés élelem volt a környéken.

Vagyis úgy tűnik, hogy a méhek ezt a viselkedést kifejezetten azokra az időkre fejlesztették ki, amikor nincs elég pollen a környéken.

Méhek csapatmunkában Fotó: Shutterstock

Mivel az emberiség élelmének harmadához szükséges a beporzás, nekünk, embereknek is jó hír, hogy a szárnyas rovarok a klímaváltozás ellenére is el tudják végezni a beporzást.

Kérdés persze, hogy a méhek túlélése ettől függetlenül mennyire garantált. Rendkívül találékony és okos állatokról van szó, de egy mindennél pusztítóbb jelenség áll velük szemben: a modern emberi társadalom.

Egy februári kutatás szerint például bármely poszméh-populáció túlélési esélye 30 százalékkal csökkent egyetlen emberöltő alatt...

Neked ajánljuk
Elkészült a világ 20 ezer méhfajának globális térképe A kakapó végül csőrhosszal megelőzte az albatroszt Új-Zélandon Hogyan válhat az okostechnológia a méhek megmentőjévé? A kakaó flavonoidjai fokozhatják az agy oxigénellátását A nap- és a szélenergia lesz 2025-re a világ legnagyobb energiatermelője?
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam