2020. július 12., Dalma, Izabella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az emberiség úgy él, mintha 1,7 Föld állna a rendelkezésére (InfoRádió)

A magyar természet napja mellett május 22-én ünnepelte a világ a biológiai sokféleség, vagyis a biodiverzitás nemzetközi napját, amely arra is figyelmeztet, hogy most zajlik a Föld hatodik kipusztulási hulláma.

Az Európai Bizottság közben kiadta a Biodiverzitás Stratégiát, valamint a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát is, amely irányokat mutatna a károk mérséklésére, ám – részben a mezőgazdaságba való beavatkozása miatt – máris heves vitákat váltott ki a természetvédők, a gazdák és a politikusok között.

A Földön jelenleg is zajlik a hatodik kihalás, a növény- és állatfajok rohamos eltűnése a bolygóról. Amennyiben nem változik a fejlődésünk fő iránya, 8 millió növény-, rovar- és állatfajból mára 1 milliót fenyeget a kihalás

– utal cikkében az Infostart az ENSZ ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentésére.

Fotó: Shutterstock

Jávai tigris, japán óriásfóka, keleti puma, sötét tengerparti veréb, aranyvarangy – csak néhány faj, amely már örökre elveszett a Föld színéről.

A bolygó háromnegyede erőteljes emberi behatás alatt áll, pár évtized alatt háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés mértéke

hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Báldi András, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

A Föld történetében az eddig legismertebb kihalási hullám a dinoszauruszoké volt 65 millió évvel ezelőtt Fotó: Shutterstock

„A tudósok hatodik kihalásnak nevezik az ember okozta folyamatot. A Föld történetében az eddig legismertebb kihalási hullám a dinoszauruszoké volt 65 millió évvel ezelőtt. Most is ilyesmiről van szó, ám ezúttal az ember felelős a fajok sokaságának eltűnéséért”

– hívta fel a figyelmet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

A mostani kihalási fázisban az 1970-es évek óta a gerinces fajok fele pusztult ki. A csökkenés folyamatos, évente 2 százalékos a veszteség a természeti világból.

Gerinces állatok osztályozása és jellemzői Fotó: Shutterstock

Az 1800-as évek óta meghétszereződött a földi lakosság lélekszáma, jelenleg 7,6 milliárdan élünk a bolygón, amellyel arányosan csökkent a természetnek jutó hely.

„Az ember pedig nem kalkulálja bele a Föld kizsákmányolásának költségeit a gazdasági modellekbe. Csak az alapanyagot fizetjük meg, de az ezzel okozott kárt nem” – mutatott rá a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin.

Az emberiség úgy él, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésére.

Fotó: Shutterstock

A nemrégiben kiadott Biodiverzitás Stratégiával, valamint a Termőföldtől az Asztalig Stratégiával kapcsolatban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztályvezetője, Králl Attila úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság olyan célokat fogalmazott meg, amelyek valóban javíthatják a természet állapotát Európában. Az európai helyzethez hasonlóan sajnos hazánkban is

a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben.

Neked ajánljuk
Japán minierdőkkel küzdenének Európában a klímaváltozás ellen (videókkal) Nem csak a fakivágás veszélyezteti súlyosan az amazóniai esőerdők megújulóképességét Üstökös a hajnali égbolton (képgaléria) Az Európai Bizottság elnökéhez fordult segítségért Áder János A kihalás szélén áll a makifélék csaknem egyharmada, az északi simabálna és a mezei hörcsög is
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam