2020. augusztus 15., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az öreg erdőket veszítjük el először

A 140 évesnél idősebb erdős területek aránya 120 év alatt 89-ről 66 százalékra esett vissza világszerte. Az erdőirtás, az ellenőrizetlen fakitermelés, az erdőtüzek, a viharkárok és a szárazság egyaránt szerepet játszanak a folyamatban, így messze nem csak a trópusi területeken aggasztó a helyzet.

Nate McDowell, az amerikai PNNL (Pacific Northwest National Laboratory) kutatója műholképek segítségével, valamint 150, témával foglalkozó tanulmány eredményeinek  összevetésével készített látleletet a Föld erdőségeinek állapotáról – íja a Scienceben publikált tanulmányról a Spiegel.

Az elmúlt évtizedek aggasztó trendjei a kutatók meglátásai szerint a jövőben is folytatódnak majd.

Az idős faállomány visszaszorulásáért az erdőirtás mellett a hőmérséklet emelkedése, az ezzel járó aszályok és erdőtüzek és a kártevők elszaporodása is felelős – a magasabb fák ugyanis érzékenyebbek ezekre a hatásokra.

A tanulmány társszerzője, a Müncheni Műszaki Egyetemen dolgozó Rupert Seidl szerint a Föld erdőségeinek megszokott arculata át fog alakulni. A kisebb, fiatalabb fák kerülnek túlsúlyba.

Magonc a matuzsálemek árnyékában Fotó: shutterstock.com

Azt, hogy nem csak a folyamatos irtástól szenvedő trópusi erdőkre vagy éppen a szintén komoly tüzeket átélő Szibériára korlátozódó problémáról van szó, jól jelzi, hogy 2018 és 2019 aszályos nyara Németországban 2000 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el.

A világszerte megfigyelhető tendencia különösen azért káros, mert az idősebb erdőkre a fajok nagyobb változatossága jellemző, ráadásul a szén-dioxid megkötésében is kiemelkedő szerepet játszanak.

A szakemberek ugyanakkor a melegedés pozitív oldalára is rámutatnak: a korán beköszöntő tavasz és a sokáig elhúzódó ősz egyben a növekedési időszak meghosszabbodásával is jár, ami fokozhatja a növények szén-dioxid-felvételét. Utóbbi hatás azonban csak a megfelelő tápanyagok és a szükséges víz jelenlétében érvényesül. Aszálykor ugyanis a leveleken található gázcserenyílások bezáródnak, a növény nem köti meg a szén-dioxidot.

Neked ajánljuk
Ritka lepkét találtak az ország legkeletibb erdejében Nyílik hazánk egyik legkisebb orchideája Ehető vadon termő növények a tányéron Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége Csaknem félszáz delfin sodródott partra Massachusettsben, önkéntesek mentették meg őket (videóval)
Tovább a forrásra: spiegel.de
Vissza
Hírfolyam