2020. szeptember 28., Vencel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Drónrajok reptetésében értek el elképesztő áttörést az ELTE kutatói (videóval és képgalériával)

Az ELTE TTK fizikusai rájöttek, miként képesek a madárrajok felülkerekedni az együttmozgás elvi nehézségein, és a természettől ellesett megoldással most minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, mégis harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az ELTE szakemberi olyan drónraj fejlesztésébe vágtak, amely önszerveződően próbál együtt repülni, ami igen bonyolult feladat, ezért

a természethez fordultak segítségül, hogy az evolúció miként oldotta meg, hogy sok egyed egyszerre ügyesen mozogjon. A mintát a madarak nyújtották, hiszen ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint a drónok

magyarázta az InfoRádiónak Balázs Boldizsár fizikus doktorandusz. 

Fotó: elte.hu

Az ELTE Természettudományi Karán 25 éve zajlik egy kutatás, amit mára a világ sok vezető egyeteme is átvett:

statisztikus fizikai eszközökkel próbálják megérteni az állatok, baktériumtelepek vagy akár az emberek csoportos mozgását, amit kiválóan lehet alkalmazni a drónfejlesztésben is.

Fotó: elte.hu

Ha egy madár- vagy halrajt behatás ér, például egy ragadozóval találja magát szemben, nagy egységként képes reagálni, mintha egy entitás lenne. Rendkívül gyorsan tudják az egyedek változtatni egységesen a pályájukat, miközben száz kilométereket is képesek együtt vonulni.

Fizikusszemmel ez nagyon érdekes probléma, miután szigorú matematikai dolgok kötik össze a két viselkedést, miközben elviekben ellentmondásban kellene állniuk.

Fotó: elte.hu

Az ELTE kutatói arra jutottak, hogy a természet ezt a nehézséget a hatékonyság érdekében úgy oldja meg, hogy

az egyes egyedek képesek megkülönböztetni a szomszédjaik fontosságát: abból, hogy látják, milyen mozgást végez a másik, képesek eldönteni, hogy magukra nézve az fontos-e.

Mindezt pedig képesek „megtanítani” a drónoknak is, miután azok egyébként is kommunikálnak egymással.

Fotó: elte.hu

A fizikus doktorandusz és munkatársai korábban azzal szembesültek, hogy 30-35 drónnál többet nemigen lehetett a szokásos megközelítéssel közösen koordinálni, mert amikor csak egymás pozíciójáról és sebességéről tudtak a környezetükben, forduláskor rászaladtak egymásra, miután lassan reagáltak. Azonban,

ha az élet mintájára akár csak egy kis jelzést is adnak egymásnak arról, hogy a váltás fontos, máris sokkal szebben képesek repülni.

Ennek köszönhetően pedig már 55 drónt is tudtak közösen irányítani. Nemsokára pedig százzal is repülni fognak, és minden bizonnyal az is tökéletesen fog működni.

Fotó: elte.hu

Balázs Boldizsár szerint míg az alapkutatás eredményeit akár a szociológiában is alkalmazni lehet majd, addig a drónok sikeres közös mozgását konkrétan a hadiiparon túl a logisztika vagy akár a mezőgazdaság is hasznosíthatja majd – hangzott el az InfoRádióban.

Az ELTE kutatóinak egyedülálló felfedezése a rangos Royal Society Interface folyóiratban jelent meg.

Neked ajánljuk
Sikerült csaknem megduplázni a Magyarországon költő szalakóták állományát (videóval) Induláshoz készen gyülekeznek a fekete gólyák Drónok segíthetik a parlagfűvel borított területek vizsgálatát A húsevő növények negyedét kihalás fenyegeti Félredobott plasztikból is készülhet luxuskaróra
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam