2020. október 24., Salamon
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyar kutatók felfedezése: A madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák

Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok – emberi beavatkozás nélkül – a tavakban, belvizekben.

Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg.

Ismert jelenség, hogy az átmeneti, látszólag egyéb víztestektől elszigetelt vizekben (kerti tó, frissen kiásott mesterséges tó, belvizek) rövid időn belül emberi beavatkozás nélkül is halak jelennek meg. Mint írják, a halak terjedését segítheti valami, egy eddig ismeretlen folyamat által

– olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében.

Ennek legvalószínűsíthetőbb természetes formája az egyéb állatfajok általi terjesztés, méghozzá olyan fajok révén, amelyek gyakran mozognak különböző víztestek között, és rövid időn belül nagy távolságok megtételére képesek. A korábbi kutatások a madarak lábára tapadt ragacsos ikrákra gyanakodtak, de a madarak lábára ragadt sár vizsgálatai során a kutatók halikrákat mindössze egy-két alkalommal találtak.

Lovas-Kiss Ádám és a kutatásban részt vevő, ikrákkal etetett tőkés récék
Fotó: Duna-kutató Intézet

Ugyanakkor az utóbbi évtized kutatásai rávilágítottak arra, hogy a madarak nem csak a tollaikon és lábukon szállíthatnak élőlényeket. Vizsgálatok kimutatták, hogy

állatok és növények ellenálló szaporodó képletei (magok, peték) – ha a madarak elfogyasztják – nagy valószínűséggel és nagy számban életképesek maradnak az emésztés folyamata után is.

A vízimadarak által elfogyasztott halikrák egy része képes lehet túlélni a tápcsatornán vezető utat, és egy eredetétől távoli vízben is ki tud kelni. A vízimadarak előszeretettel és óriási mennyiségben fogyasztanak halikrát, amikor ez elérhető.

Az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének munkatársai a kísérlet során megtermékenyített ponty- és ezüstkárászikrákat etettek fogságban nevelt tőkés récékkel, minden kacsával 500 ezüstkárász- és 500 pontyikrát etettek meg. A nyolcból hat madárnál találtak épségben átjutott ikrákat az ürülékben, viszont összességében az elfogyasztott ikrák csupán 0,2 százaléka jutott át épségben a kacsákon.

Az átjutott 18 ikra közül 12 tartalmazott életképes embriót, és egy ponty-, valamint két ezüstkárászikra kelt ki a keltetés során.

Az átjutott, de ki nem kelt ikrák gombafertőzés miatt pusztultak el, amelyet a kutatók a szuboptimális keltetési körülményekkel magyaráznak. A két kutató fontosnak tartja megjegyezni, hogy a halak inváziós képessége miatt pusztán egyetlen ezüstkárász képes egy új populáció megalapítására (egyéb pontyfélék jelenlétében), aszexuális szaporodási képességüknek (spontán ginogenezis) köszönhetően.

Neked ajánljuk
A halak is szociális lények – ezt nem árt észben tartanunk, amikor ész nélkül halásszuk őket Korallpopulációjának felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta A természetet is védik a Paks II. beruházás során, és a város is zöldül Már épül a Factory Zero Íme a technológia, amely lehetővé teszi, hogy bárhol feltölthessük a villanyautónkat
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam