2020. október 24., Salamon
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Négy fás szárú pusztult ki Magyarországon (képgalériával)

Az Európában ismert 454 fafaj 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. Négy fás szárú faj már nem lelhető fel Magyarországon. A veszélyeztetettek között szerepel a közönséges vadgesztenye is.

Hazánkban több mint harminc bennszülött (azaz máshol nem található) berkenyekisfaj él, ezek mind veszélyeztetettek, de a rózsák és a galagonyák között is nagyon sok a fenyegetett. A hazai fásszárúakkal foglalkozó vörös listák 1989-ben, 2000-ben és 2019-ben jelentek meg. A tendencia jól kirajzolódik, ugyanis 1989-ben 64, 2000-ben 88, 2019-ben már 97 fa- és cserjefajunk volt veszélyeztetett valamilyen mértékben.

Eddig négy olyan fás szárú faj pusztult ki (közönséges tőzegrozmaring, déli komlógyertyán, bérci ribiszke, pelyhes-vesszős rózsa), amely hazánkon kívül máshol még előfordul

– mondta Bartha Dénes, a Soproni Egyetem egyetemi tanára a Magyar Nemzetben megjelent cikkben.

A közönséges tőzegrozmaring már nem lelhető fel Magyarországon Fotó: Shutterstock

A Vörös lista – Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai címmel legutóbb 2019-ben megjelent, Bartha Dénes szerkesztette tanulmányban az olvasható, hogy az erdőtelepítés is fenyegeti a hazai fafajokat, mert azt megelőzően más művelési ágban (például szántó, gyep) volt a terület, majd beültetik valamilyen fafajjal vagy fafajokkal.

Azonban csak fafajokat telepítenek, az erdő többi alkotórészét (cserjéket, lágyszárúakat, mohákat, zuzmókat, állatokat, gombákat) nem, és nem is törekszik az erdőtelepítő arra, hogy egy életközösséget, ökoszisztémát hozzon létre. Neki – gazdasági megfontolásból – csak faállomány kell, ami lehet, hogy csak egyetlen fafajból áll.

A déli komlógyertyán is eltűnt hazánk tájairól Fotó: Shutterstock
A bérci ribiszke is kihalt fajnak számít Magyarországon Fotó: Shutterstock

Ugyanakkor a parlagokon, gyepeken is előfordulnak fás szárú növényfajok, amelyekből – idővel – erdő lesz/lenne. Ha az ilyen területeket felszámolják, és beültetik akáccal, nemes nyárakkal, fenyőfajokkal, akkor az ott lévő fa- és cserjefajok áldozatul esnek ennek a beavatkozásnak, és nem természetes erdő alakul ki, hanem kultúrfaállomány.

Több galagonya- és rózsafajunk, a védett csepleszmeggy és a törpe mandula, vagy a fokozottan védett csikófark létét így veszélyezteti az erdőtelepítés.

A vadgesztenye (fehér bokrétafa) nem őshonos hazánkban, nálunk csak ültetett. Az őshonos állományok ivarérett összegyedszáma 5000-9000 között lehet, ami csökkenő tendenciát mutat, amelynek elsősorban az erdőgazdálkodás, másodsorban a turizmus az oka. Nálunk (és Európa sok országában) ültetett egyedeit a vadgesztenye-aknázómoly károsítja súlyosan, amely ellen helyenként sikeresen védekeznek vegyszerrel. Ez a kártevő inváziós módon terjed.

Vadgesztenyefa Fotó: Shutterstock

Maga a biológiai invázió az egyik legsúlyosabb jelenség a Földön, az általa okozott gazdasági kár már jóval meghaladja a környezetszennyezés okozta kár nagyságát

– állítja Bartha Dénes.

Aknázómoly által fertőzött vadgesztenyefa Fotó: Shutterstock

Ma mindenért a klímaváltozást okolják, de ebben az esetben

az intenzív erdőgazdálkodás, a túlszaporított nagyvadállomány, az inváziós fajok terjedése is nagy problémát jelent a fafajok számára.

Az egyetemi tanár szerint az őshonos fafajok eltűnésével elveszítjük természetes vagy ahhoz még hasonlítható erdeinket és az azok által nyújtott szolgáltatásokat (faanyag, tiszta levegő, genetikai erőforrás, rekreáció lehetősége).

A bátaszéki molyhos tölgyfa, amely a 2016-os év európai fája lett, és a Szent Orbán kápolna Bátaszék közelében
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Az akácosok, amelyek már az erdeink egynegyedét teszik ki, nem alkalmasak rekreációs célokra, nem jár kirándulni oda az ember, de a faanyaga is csak korlátozottan használható. Egy őshonos tölgyhöz sok más élőlény is kötődik;

ha elvész a tölgy, akkor nekik sem lesz már életterük, elsivárosodik körülöttük minden. De elvész velük a pannon táj is, amelyben eddig éltünk.

Bartha Dénes szerint ezt a pannon tájat kellene megőriznünk és igazi hungarikumnak tekintenünk.

Neked ajánljuk
Közös erővel a természetes erdőkért Mi lenne ha, az Amazonas őserdő elpusztulna? Mi lenne, ha az összes fa eltűnne? (videók) Kiránduljunk együtt! (videóval) Már épül a Factory Zero Íme a technológia, amely lehetővé teszi, hogy bárhol feltölthessük a villanyautónkat
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam