2021. január 27., Angelika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Inkább az ember kísérői, mint házi állatai lehettek a macskák elődei

A mai házi macskák elődei nem voltak annyira szoros kapcsolatban az emberrel, mint a mai háziállatok – derült ki Lengyelországban talált 4300-6200 éves macskafosszíliák vizsgálatából.

A Közel-Keletről származó macskák valószínűleg a mezőgazdaságban tevékeny embert követték, de a vadonban is táplálkoztak – állapította meg Magdalena Krajcarz, a toruni Nikolaus Kopernikus Egyetem tudósa vezette kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott tanulmányában.

Még a modern házi macskák is valahol az emberek közötti szoros kapcsolat és a vadállati lét közötti spektrumon mozognak a kutatók szerint. A tudósok azt próbálták kideríteni, hogyan jutottak a háziállatok közül épp a macskák ebbe a pozícióba.

A tudomány mai állása szerint minden házi macska (Felis silvestris catus) az afrikai vadmacskától (Felis silvestris lybica) származik. A két alfaj a genetikai elemzések alapján csak alig különbözik egymástól. Jól megkülönböztethető ellenben egy másik alfaj, az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris).

Fotó: Shutterstock

Krajcarz és kollégái afrikai macskák Dél-Lengyelországban talált hat példányának maradványaiban elegendő érintetlen csontkollagént találtak ahhoz, hogy következtetést vonjanak le a táplálkozásukra vonatkozóan.

Ehhez két stabil izotóp mennyiségét vizsgálták meg: a 15-ös nitrogénizotópot a test többszörösen építi be a kollagénbe, ha a táplálék olyan mezőkről származik, amelyeket állati ürülékkel trágyáztak. A 13-as szénizotóp annál gyakrabban található meg a kollagénben, minél több, úgynevezett c4-es növényt fogyasztottak az állatok a haláluk előtti utolsó hónapokban vagy években. Ezek a növények a szén-dioxidot a dikarbonsav-ciklusban kötik meg, amelynek egy négy szénatomos cukor a végterméke. Ide tartoznak elsősorban a gabonák és más haszonnövények.

A kutatók összehasonlították a macskák izotópjait a 4300–6200 előtti időszakban élt emberek, háziállatok és vadállatok, valamint a római kori Lengyelországban élt házi macskák maradványaiéval.

A korai kőkorszakból származó macskák eszerint az izotóp-összetételt tekintve jelentősen különböztek a kortárs emberektől és kutyáktól, valamint a római kori emberhez szorosan kötődő macskától.

A hat afrikai vadmacska 15-ös nitrogénizotópjainak és 13-as szénizotópjainak értékei lényegesen alacsonyabbak voltak – olvasható a tanulmányban. Ez arra utal, hogy kevesebb olyan egeret és más állatot ettek, amelyek elsősorban trágyázott mezőkön találtak táplálékot, és c4-es növényeket fogyasztottak. Ehelyett az európai vadmacskához hasonlóan feltételezhetően elsősorban a vadonban élő állatokra vadásztak.

A szakértők úgy vélik, hogy

a kora kőkorszakban a macskák korai kultúrakövetők voltak, amelyek az emberek táborainak közelében találtak könnyű zsákmányt, mint a jól integrált háziállatok.

Az egyelőre nem ismert, mennyire volt szoros a mai Lengyelországban egykor élt emberek, valamint a házi macskáknak a korai kőkorszak végén élt elődei közötti kapcsolat.

Neked ajánljuk
Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán Már idén emberi életet menthetnek disznóvesék Disznócsontváz, művirág és PET-palack – Az Őrségben is a természetben végzi a hulladék Szardínia, a sokarcú sziget (természetfilm) TEDx: Megmenthet-e a mezőgazdaság a klímaválságtól? Kökény Attila előadása (videó)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam