2020. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hogyan segíthetünk a Magyarországon honos vízimadár-állománynak?

A tavaszi időszakot sújtó aszály miatt a legtöbb vízimadárfaj, köztük a kanalasgémek is rossz költési szezont zártak – jelentette be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, amely 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel, hogy mi történik a kanalasgémekkel az országban és a vonulási útvonalaikon.

Az elmúlt három évben hat fiatal és hat öreg kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára, ami új eredményeket szolgáltatott a kutatásnak. A jeladós vizsgálatok megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy

a kedvezőtlen években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek.

A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik, akkor elsősorban Tunézia és Olaszország vizesélőhelyeire húzódnak, de kis százalékban átrepülik a Szaharát is és a Száhel-öv vizesélőhelyein telelnek. Az utóbbi években Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány.

Kanalasgém a Csongrád megyei Pusztaszer környékén 2016 áprilisában Fotó: MTI/Kovács Attila

Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora szerint előfordult az is, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányok júniusban már délnyugat felé tartottak, és Olaszországban figyelték meg őket. Ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a „lábalható”, 40 centiméternél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek teszik.

Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A kanalasgémek egy kedvezően vizes fészkelési időszakban a gémtelep 10-15 kilométeres körzetében táplálkoznak, és akár heteken át ugyanazt a területet keresik fel. Ezzel szemben idén az aszály miatt szinte mindennap új helyen próbáltak zsákmányt szerezni, több esetben nagy távolságokat, gyakran legalább 40 kilométert kellett megtenniük, hogy megfelelő vizesélőhelyen próbálkozhassanak élelmet keresni.

Sokszor bukkantak fel a táplálkozó madarak szokatlan helyeken, így kacsaúsztatókon, kisebb kubikgödrökön, csatornaszakaszokon vagy éppen kisebb záportározón, amely városi belterületen található.

Júniusban országszerte nagyobb esők voltak, de az így kialakult vizek idén már nem segítették a kanalasgémek fiókanevelését, létfenntartását, mivel ezek a vizek táplálékállatban szegények.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Az idei költési időszakban három jeladós, öreg kanalasgém sorsát nyomon követve azt tapasztalták, hogy bár elkezdtek fészkelni, de végül feladták azt, tojásaikat vagy kis fiókáikat sorsukra hagyták a táplálkozási nehézségek miatt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint

a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket.

A táplálékállatokkal teli vizek nemcsak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, hanem más fajoknak is kedvezők.

Neked ajánljuk
Védett, ritka törpekaktuszokat ástak ki Mexikóban és csempésztek Magyarországra Egyre több az idegenhonos tízlábú rák Magyarországon Drónra és okostraktorra vágynak a gazdák Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam