2020. november 30., Andor, András
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

A poloskainvázió a kerteket, a gyümölcsösöket, a veteményeseket ugyanúgy érinti, mint a panellakások nappaliját, ahol a tévé képernyőjéről próbáljuk elkapni a kéretlen kártevő vendéget. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangja mellett a szaga is elviselhetetlen. Egyszóval: az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe. Míg az ember nem tud mit tenni ellene, a természetes ellensége igen.

A helyzet egyre kilátástalanabbnak bizonyult poloskaügyben, ám most fény csillant az alagút végén. Hazánkban is megjelent a szamurájdarázs, az a parazitoid faj, amelynek utódai a poloskák petéiből kelnek ki – számol be róla a magyarmezogazdasag.hu.

A szamurájdarázs a poloska természetes ellensége, és mára az európai országok mellett a tengerentúlon is megtelepedett. Mindenhova követi a leggyakoribb poloskafajt, az ázsiai márványospoloskát.

A hazánkban is kellemetlen ellenséggé vált ázsiai márványospoloska Fotó: Shutterstock

A mindössze 2 mm-es szamurájdarázs tudatosan kutatja fel a poloskák tojásait. Egy-egy döféssel petéit a poloskáéba helyezi, így a pete a fejlődése során felfalja a poloskalárvát, majd kirágja magát a burokból, és tovaszáll.

A kelet-ázsiai szamurájdarázs természetes környezetében évente körülbelül 10 alkalommal szaporodik, és ez azt jelenti, hogy a márványpoloskák tojásainak 90 százalékát elpusztítja.

Mindeddig az ázsiai márványospoloskának nem volt természetes ellensége hazánkban, de ahol egy invazív faj megjelenik és elszaporodik, előbb vagy utóbb követi a természetes ellensége.

Poloskapetéből frissen kikelő darázs
Fotó: Chris Hedstorm

A szamurájdarázs nyugaton és hazánkban történt megjelenése minden valószínűség szerint maguknak a poloskáknak köszönhető. Elképzelhető, hogy a keleti zöldség- vagy gyümölcsszállítmányokon lévő poloskatojásokban szamurájdarázs-peték is utaztak, így jelenhetett meg a faj Európában és Amerikában egyaránt.

Olybá tűnik, a természet maga oldja meg a poloskaproblémát, azonban mindennek két oldala van:

bár a szamuráj darázs ígéretes biokontrollalanynak bizonyul, de vajon attól, hogy a betelepedő/betelepíteni kívánt faj fogyasztja, pusztítja a szóban forgó kártevőt, milyen valószínűséggel fordul más életformák ellen?

– teszi fel a kérdést a cikk szerzője, Varga Tibor.

Ez egyelőre nyitott kérdés marad, bár kutatók szerint a szamurájdarázs ragaszkodik az ázsiai márványospoloska petéihez, azonban hajlamos lehet más poloskafajok petéit is megfertőzni.

Ebből is látszik, hogy az emberiség próbálkozhat különféle kemikáliákkal felvenni a harcot adott esetben egy invazív faj ellen, de mint a példa mutatja, mégsem vagyunk elég okosak, néha a természet felülmúlja az emberi civilizációt.

Neked ajánljuk
Már az Antarktiszon is megjelentek a szúnyogok Elkészült Magyarország poloskatérképe Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre Újabb jelentős acélgyár vált napenergiára Orvosi eszközökkel támogatja az egészségügyet a MOB és a Magyar Vöröskereszt
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam