2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A növényeknek is van biológiai órájuk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, amely megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét, és ezek alapján időzíti a virágzást.

A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen – ismertette az ELTE honlapján közzétett beszámolóban foglaltakat az Origo.

A kutatók Priszter Szaniszlónak (1917–2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul kutatásukban. Mint ismertették, 

„a botanikus hosszú ideig vizsgált saját kertjében 329-féle hagymás-gumós növényfajt, és ezek első virágzási dátumát is pontosan feljegyezte 33 éven keresztül, létrehozva ezzel egy kincset érő adathalmazt, amely használható a globális klímaváltozás kutatásában is.”

A vizsgált időszakban jól mérhető változások történtek az évszakok hosszát illetően, például a május–júniusi virágzás szisztematikusan korábbra, míg az augusztusi későbbre tolódott.

Fotó: shutterstock.com

A beszámoló szerint a szerzők vizsgálatai ennél messzebbre mutatnak. A virágzás dátumai meglepően nagy ingadozást mutatnak ezeknél a növényeknél: egyes években 2-3 héttel korábban, míg más években néhány héttel később következett be a bimbónyílás, mint az átlagos érték.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a környezeti hőmérséklet, a napsütéses időszak hossza vagy éppen a csapadék függvénye-e a virágzás beindulása. 

Az ELTE kutatói ehhez gépi tanulási algoritmust alkalmaztak. Eredményeik szerint a tél közeledte beindít egy „órát” a növényekben, amely pontosan megméri a tél hosszát, detektálja a végét, majd indítja a virágzást. A kutatók arra jutottak, hogy leginkább a „hómélység-anomália” (a hómélység hosszú idejű átlagtól való eltérése) befolyásolja a későbbi virágzást.

Neked ajánljuk
A városi vadvilág alkalmazkodott az ember életmódjához A halak is szociális lények – ezt nem árt észben tartanunk, amikor ész nélkül halásszuk őket A bányászat tovább fokozza az Amazonas-medencére nehezedő nyomást Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam