2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ruhára tapadt magokkal is terjednek az inváziós növényfajok

Az emberek nagy számban és messzire terjeszthetnek növényi magokat a ruházatukon, amelyek még a gépi mosást követően is megőrizhetik csíraképességüket, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében – állapították meg az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai.

Az ökológusok szerint kirándulás, terepmunka, szabadtéri sport után ruházatunkra, cipőnkre és zokninkra számos növényi mag tapad. Egy részük annyira alkalmazkodott az állatok kültakaróján való terjedéshez (epizoochoriához), hogy horgokkal, tüskékkel, szálkákkal vagy ragadós felület segítségével hosszú ideig is képesek a terjesztő vektor kültakaróján utazni, így igen nagy távolságokat is megtehet.

Ezek a magok az emberi ruházatra is hatékonyan tapadnak, és potyautasként utaznak velünk – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében.

A beszámoló szerint az intézmény munkatársai azt vizsgálták, mi történik a ruhára tapadt magokkal a mosást követően.

A kutatók fontos különbségnek nevezik az emberi és az állati terjesztők ökológiai szerepében, hogy az ember egymástól merőben különböző élőhelyek között mozog: például egy zsúfolt nagyvárosból eljuthat egy messzi, akár másik kontinensen fekvő természetvédelmi területre is. A globális népességnövekedés és az egyre nagyobb léptékű mobilitás miatt az emberek potenciálisan nagy számban és messzire terjeszthetnek magokat a ruházatukon.

A kutatók a vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, vajon megőrzik-e a csíraképességüket a magok gépi mosást követően. Hogyan hat a mosási intenzitás és a mosószer a magok csírázására? Különbözik-e a mosás után a csíranövények fejlődési dinamikája a nem mosott magokból fejlődött csíranövényekétől?

Az ökológusok olyan fajokat választottak a vizsgálathoz, amelyek Közép-Európában elterjedtek, és túrák, kültéri programok során jó eséllyel tapadhatnak a ruházatra.

A kísérletsorozatban 18 fajt vizsgáltak. A csíráztatásos vizsgálat során két mosási intenzitás (kímélő mosás 30 Celsius-fokon és intenzív mosás 60 Celsius-fokon), illetve három mosószer (víz, mosódió és klasszikus folyékony mosószer) hatásait vizsgálták összesen hatféle kombinációban, illetve kontrollként a száraz, kezeletlen magok csírázását is.

Eredményeik alapján a kímélő mosás egyik vizsgált fajnak sem csökkentette a csíraképességét a kontrollhoz képest. A 60 Celsius-fokos intenzív mosás a fajok felénél csökkentette a csíraképességet, azonban 9 faj esetében nem volt negatív hatása.

Mivel napjainkban egyre inkább a kímélő, alacsony hőfokú mosási programokat választjuk, ez a szokás azt jelzi, hogy a kimosott magok jelentős része megőrizheti a csíraképességét.

Fotó: Shutterstock

Az eredmények szerint a mosás nemcsak a csíraképességre, hanem a csírázás időbeli dinamikájára is hatással volt.

A kísérlet egyik legérdekesebb eredménye, hogy az intenzív mosás 8 faj csírázását deszinkronizálta. Ez azt jelenti, hogy egy új környezetbe kerülve ezek a fajok sikeresebben megtelepedhetnek.

A kísérletsorozat azt is vizsgálta, hogy a fajok érett magjai mennyi ideig tapadnak a ruházathoz, illetve hogy a kimosott magok milyen arányban maradnak rajta a ruhadarabokon. A tapasztalat azt mutatta, hogy a legtovább a polárszöveten és a pamutzoknin maradtak fenn a magok, és a legjobban a függelékekkel rendelkezők tapadtak. A kutatók azt találták, hogy a gépi mosást és szárítást követően a magok erőteljesebben tapadnak a ruhadarabokhoz, mint a száraz magok.

A kimosott magok egy része a mosást és szárítást követően is a ruhákon marad. Többféle természetes élőhelyre is eljuthatnak, úti céljainktól függően, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében. Ez a terjedési mód azonban jelentősen felboríthatja az adott környezeti viszonyokat.

„Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a kiemelten értékes természeti területek látogatása során a lehető legjobban csökkentsük az idegenhonos fajok terjedésének esélyét. Tehetjük ezt a ruházat megválasztásával: a zárt, vízlepergető anyagból készült ruházaton kisebb eséllyel tapadnak a magok” – mutatnak rá az ökológusok.

A kutatók eredményeiről beszámoló cikk a NeoBiota című folyóiratban jelent meg októberben.

Neked ajánljuk
Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban Svédasztalként szemezgetnek a legelőről a szarvasmarhák Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam