Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljuk rendezni a viszonyunkat a természettel
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nemcsak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál.
Az úgynevezett európai zöldmegállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került – számolt be róla az origo.hu.
Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása egzisztenciális veszélyt jelenthet Európa és az egész világ számára. A szakemberek szerint ahhoz, hogy eredményesen kezelni tudjunk az ezzel összefüggő kihívásokat, új növekedési stratégiára van szükség, amely az egész Európai Unió gazdaságát olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökken.
„Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljuk rendezni a viszonyunkat a természettel: gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, az élethez elengedhetetlen biológiai sokféleség csökkenésére és a pusztító világjárványok terjedésére”
– mondta a tanácskozáson Stefan Leiner, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának munkatársa, a biológiai sokféleségért felelős részleg vezetője.
Az ép ökoszisztémák gondoskodnak a levegő és a víz tisztaságáról, segítenek megőrizni az éghajlat egyensúlyát, a hulladékból új erőforrást hoznak létre, lehetővé teszik a termények beporzását, csak hogy néhányat említsünk a legfontosabbak közül.
Eddig sosem tapasztalt mértékben pusztul a természet, feltehetően a felelőtlen és fenntarthatatlan emberi tevékenységek miatt. A vadon élő fajok populációja 60 százalékkal csökkent az elmúlt negyven évben a földkerekségen, és egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Ahhoz, hogy el lehessen érni a 2030-ra kitűzött éghajlatpolitikai célokat, elengedhetetlen, hogy helyreállítsák az erdőket, a talajt és a vizes élőhelyeket, valamint zöld területeket hozzanak létre a városokban. Már több kutatás kimutatta, hogy
a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlati válság szorosan összefügg egymással: így ha az egyik veszélybe kerül, az a másikra is kihathat.
A természet egészségessé tétele kulcsfontosságú a testi és szellemi jóllétünk szempontjából, és szövetséges az éghajlatváltozás és a betegségek elleni küzdelemben.
A májusban elfogadott, a következő tíz évre szóló biodiverzitási terv fokozottabb védelmet biztosít a szárazföldön és a tengeren létrehozott védett területeknek, és ki is terjeszti ezek arányát Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30-30 százalékára.
Megtörténne a sérült szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása Európa-szerte, de megállítanák például a beporzók pusztulását, és körülbelül 3 milliárd fát ültetnének 2030-ig.
A világ élelmiszernövényeinek több mint 75 százaléka függ ugyanis a beporzóktól, miközben a biológiai sokféleség csökkenésének kockázata veszélybe sodorhatja élelmiszerrendszereinket és táplálkozásunkat is.
A talaj gondozása kulcsfontosságú az élelmiszer-termelés, az emberek jóléte, a természet és az éghajlat szempontjából is.
„A talaj táplálékforrást és egyéb termékeket biztosít, tisztítja a vizet, újrahasznosítja a tápanyagokat, befogadja a biológiai sokféleséget és tárolja a káros anyagokat, hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A talaj fenntartható kezelése és funkcióinak megőrzése ezért egyfajta küldetés kell hogy legyen”
– mutatott rá Arwyn Jones, az Európai Bizottság olaszországi Közös Kutatóközpontjának tudósa.
Az ehhez kapcsolódó, európai kutatási és innovációs törekvések célja, hogy a szakemberek hathatós megoldásokat találjanak a világ előtt álló legnagyobb kihívásokra – számolt be a tanácskozásról az origo.hu.
