2021. január 20., Fábián, Sebestyén
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A farkasok visszatérése a fáknak és a cserjéknek is hasznos, de még a talajnak is jó

A nagyragadozók állománynövekedése Európa-szerte megfigyelt jelenség. Magyarországon az Északi-középhegységben újra megtelepedett a szürke farkas és az eurázsiai hiúz, de az északkeleti országrészben egyre gyakrabban kóborolnak át Szlovákiából barna medvék is.

A természetvédelmi világalap, a WWF magyarországi szervezetének nagyragadozók programját vezető Patkó László szerint ahol ezek a fajok nyugalmat és nem mellesleg táplálékot találnak, ott meg tudnak maradni, és hosszú távon hozzájárulhatnak az adott élőhely változatosságához és az erdők természetszerűbbé válásához – írja a qubit.hu.

A nagyragadozók visszaszivárgásának egyik oka a zsákmányállat csülkösvad-fajok, a vaddisznó, az őz és a gímszarvas állományainak folyamatosan növekedése.

Az is segíti a ragadozókat, hogy az EU-s szabályozások ma már tiltják az állatok régebben legális, hatékony, de kegyetlen csapdázó, mérgező gyérítését, az orvvadászat pedig már nemcsak szabálysértésnek, hanem bűntettnek minősül – Magyarországon például a pénzbírságon kívül akár háromévnyi szabadságvesztéssel is büntethető

Az is kedvez a ragadozóknak, hogy az erdőgazdálkodás a természetközeli gazdálkodás irányába mozdul el, hiszen a nagy, összefüggő erdők és folyamatos erdőborítást adó rengetegek kiváló búvóhelyet kínálnak.

A nagyragadozók visszatérése hívta életre 2017-ben a EuroLargeCarnivores nemzetközi programot, amelynek nemcsak védelem és a monitoring, hanem az emberek és a vadvilág közötti konfliktusok csökkentése és megelőzése is a célja.

Patkó egy korábbi tanulmányában arról írt, hogy a természetvédelmi szemlélet kialakulásával és a biológiai változatosság kutatásának előtérbe kerülésével a nagy testű „zászlósfajok” újra a figyelem középpontjába kerültek. Ebben szerepe volt annak is, hogy

a konzervációbiológiai kutatások egyértelművé tették: minden élőlénynek fontos szerepe van az ökoszisztéma fenntartásában.

A XX. század végén Robert Paine amerikai biológusnak sikerült végérvényesen megváltoztatnia a ragadozókról kialakított képünket, és bebizonyította a vízi ökoszisztémákban a kaszkádhatások (a lépcsőzetes hatások) jelenlétét. Ő írta le először, hogy a tengeri csillagok mint ragadozók mennyire fontosak a tengeri sünök és a kagylók állományának szabályozásában, amelyek természetes ragadozóik nélkül elszaporodva a korallzátonyok fajdiverzitását veszélyeztetik.

A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores projekt keretében az alábbi infografikán foglalta össze a nagyragadozók főbb hatásait az ökoszisztémákra.

Forrás: WWF

(Az illusztráció ide kattintva tekinthető meg eredeti, nagy méretben.)

A konzervációbiológiai szakirodalom szerint az ökoszisztémákban betöltött szabályozó hatás kétirányú lehet. Amikor lentről felfelé szabályozódik egy állomány vagy az egész rendszer, akkor a táplálékpiramis alapját alkotó termelők (növények) a legfontosabb szabályozók. Kevesebb növény esetén szűkösebb forrás áll rendelkezésre az elsődleges fogyasztók, a növényevők számára, és ez hatással van a másodlagos fogyasztókra, a ragadozókra is. Az állományszintű szabályozás másik esete, amikor a táplálékpiramis csúcsán elhelyezkedő csúcsragadozók a növényevők, vagyis az elsődleges fogyasztók zsákmányolásával ezeknek a népességeire gyakorolnak markáns hatást.

Erre jó példa, hogy a farkas mint csúcsragadozó zsákmányszerzésével, valamint közvetett hatásával (például a prédafajokban keltett félelemérzettel) csökkenti a szarvasállományt, annak fogyatkozása pedig segítheti például a facsemeték regenerálódását, így a farkasok jelenlétéből hasznot húzhatnak a fák és a cserjék is. Ez hatással lehet például a fákon fészkelő madarak számára, vagy a talaj erodálódására is. Patkó szerint ezek a több szinten átívelő, mintegy hullámként terjedő és az ökoszisztéma több szereplőjére kiható változások a kaszkádhatások, amelyek kutatása jelentős a visszatelepülő vagy éppen az új élőhelyet elfoglaló, nagy testű ragadozók esetében.

Neked ajánljuk
Csak vendégek vagyunk az erdőben, illene tiszteletet tanúsítani Készül a sasleltár 2030-ra a háromszorosára nőhet hazánk napenergia-kapacitása A zöldülés útján a hazai távhőszolgáltatás Új napelemek segítik a Nemzetközi Űrállomás munkáját
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam