2021. január 20., Fábián, Sebestyén
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A bálnák 40 év után végre visszatérnek a sarkvidéki vizekbe (képgalériával)

Az ipari méretű bálnavadászat számos bálnafajt a kihalás szélére sodort a történelem során. Csak az Antarktisz környékén az elmúlt 70 év alatt több mint 1,3 millió bálna pusztult el. Ám közel 40 évvel a kereskedelmi célú bálnavadászat lezárása után a tudósok arra utaló jeleket látnak, hogy a legsúlyosabban veszélyeztetett fajok közül néhány, például a kék vagy a púpos bálna regenerálódott.

Egy nemrégiben készült tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a kék bálnák (Balaenoptera musculus) egyre nagyobb számban bukkannak fel az antarktiszi dél-georgiai szigetet körülölelő vizeken. Az elmúlt években 41 új egyedet vettek nyilvántartásba a szakemberek – számolt be róla az origo.hu.

A területen a XX. század elején óriási méreteket öltött a bálnavadászat, évente mintegy 3000 egyedet pusztítottak el a vadászok.

A szigetet körülvevő vizekben gazdag a krill, amelyet a kék bálnák szívesen fogyasztanak. A tudósok úgy gondolják, hogy a kék bálnák visszatérése ennek az „óceáni éléskamrának az új generációk általi újrafelfedezését jelentheti".

Kék bálna Fotó: Shutterstock

Hasonló regenerálódás jelei láthatók az Antarktisz nyugati félszigeténél a púpos bálnák (Megaptera novaeangliae) esetében is, miközben a nyugati sarkvidéki íjbálnák (Balaena mysticetus) száma is megközelíti a bálnavadászatot megelőző időszakban tapasztalt adatokat, és a csukabálnákat (Balaenoptera acutorostrata) is rendszeresen látják napjainkban a Jeges-tenger egyik peremtengerén, a Csukcs-tengeren.

Az ipari méretű bálnavadászat korának leáldozásával a sarki tengerek a legjobb helyek ezeknek az óceáni óriásoknak a populációjuk helyreállításához. Élőhelyeik itt még viszonylag érintetlenek, és jelenleg meglehetősen stabil táplálékmennyiséget tartalmaznak.

– mondta Lauren McWhinnie, a Heriot-Watt Egyetem tengerföldrajzi kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Púpos bálnák Fotó: Shutterstock

Hozzátette: bár a kereskedelmi célú bálnavadászat 1984-es felfüggesztése megakadályozta a nagy bálnák pusztulását a sarki vizekben, ám

nem tudja megvédeni az állatokat az olyan, új veszélyektől, mint a globális klímaváltozás, a felmelegedés, a szennyezések vagy a kereskedelmi halászat.

Csukabálna megfigyelése Fotó: Shutterstock

Mivel kevesebb a tengeri jég és hosszabb a jégmentes időszak a nyáron, ez több iparágat csábít arra, hogy terjeszkedjen vagy megtelepedjen ezeken a távoli vizeken. A hajóforgalom megnövekedése pedig még sérülékenyebbé teszi a bálnákat az ütközések potenciálisan halálos veszélye és a növekvő tengeri zajszennyezés miatt, amely megakadályozhatja az állatokat a hatékony kommunikációban és táplálkozásban.

Ámbráscet Fotó: Shutterstock

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy még nem minden bálnafajnak sikerült kihevernie az egykori túlvadászást.

A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) és a szürke bálna (Eschrichtius robustus) még mindig küzd a túléléséért.

Szürke bálna Fotó: Shutterstock

A tudósok azonban egyetértenek abban, hogy az állatok jövőjének megőrzéséhez távlatos szemléletre van szükség e gyönyörű lények szükségleteiről és sérülékenységéről.

Neked ajánljuk
Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban Zöldebbé teheti az Antarktiszt és eltüntethet ott élő fajokat a klímaváltozás Egy régen betiltott vegyszertől szenvednek még most is a delfinek A metánkibocsátás vizsgálatával támogatja a klímavédelmi erőfeszítéseket a SpaceX 8 autó villámtölthető egyszerre a MOL Plugee balatonlellei töltőin
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam