A fogyasztók is szerepet játszanak az őserdők pusztulásában
Ausztria területének ötszörösével megegyező nagyságú térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között. A WWF-jelentés műholdas felvételeken alapul, és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett, 14 éves megfigyelésen alapuló erdőirtási világjelentéséből az MTI szemlézett.
A legjelentősebb pusztítást 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén.
Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. A további érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár is.
A pusztítás nagy része az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.
A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszer-termesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni.
A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója- vagy kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják.
Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője szerint az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítását jelentik. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak, és a járványok elleni védőgátként szolgálnak.
„Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük.
Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid–19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin.
A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó, 2021. májusi csúcstalálkozóján.
