A fogyasztók is szerepet játszanak az őserdők pusztulásában

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett, 14 éves megfigyelésen alapuló erdőirtási világjelentéséből az MTI szemlézett.

A legjelentősebb pusztítást 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén.

Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. A további érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár is.

A pusztítás nagy része az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszer-termesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni.

A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója- vagy kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják.

Fotó: Shutterstock

Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője szerint az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítását jelentik. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak, és a járványok elleni védőgátként szolgálnak.

„Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük.

Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid–19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó, 2021. májusi csúcstalálkozóján.