A klímaváltozás okozhatta egy ősi mangroveerdő eltűnését
6 ezer évvel ezelőttig a mai Omán partvidékét hatalmas mangroveerdő borította, egészen mostanáig nem tudták a kutatók, hogy mi történhetett az ökoszisztémával.
A mangroveerdők azokon a melegebb területeken alakulnak ki, amelyeknél az ár során magasan áll a víz, apálykor viszont többnyire szárazak. Fajtól függően a növények bizonyos szintig a sósságot is elviselik, ez az oka annak, hogy többnyire olyan esős vidékeken nőnek, ahol a csapadék képes felhígítani a tengervizet – írja a National Geographic.
Valeska Decker, a Bonni Egyetem geológusa az elmúlt években több alkalommal is ellátogatott Ománba, hogy kiderítse, mi idézhette elő a mangroveerdők eltűnését. Arra jutott, hogy az összeomlás hátterében az éghajlati átalakulás állt.
Nagyjából 10 ezer éve a monszun még az Arab-félsziget egy jelentős részét érinthette, 6 ezer éve ugyanakkor a zóna délebbre vonult.
Ezt már korábban felfedezték a szakértők, Decker szerint eredményei azonban rávilágítanak, hogy a folyamat a talaj sótartalmának növekedésével járt, ami végül a mangrovék pusztulásához vezetett.
A növényzet gyérülésében a csapadék csökkenése önmagában is szerepet játszott. „Az egész meglepően gyorsan történhetett: az ökoszisztéma valószínűleg néhány évtized alatt eltűnt” – mondta a kutató. Napjainkban csak kifejezetten nagy mangrovefajok élnek Ománnál, azok is csak kevés helyen.
