Pusztulnak a Vas megyei lucfenyvesek
Ha valaki kételkedik a klímaváltozásban, nézzen körül a Vas megyei hegyekben. Nem vitás, hogy az anyatermészet bőven megáldotta gyönyörű tájakkal Vas megyét. Jó pár éve azonban már az egyszeri természetjárónak is szúrhatja a szemét a kopaszodó, rozsdásodó fenyvesek látványa. Valami nem stimmel.
Az örökzöld fenyők nem egyszerre hullajtják el lombjukat, egész évben zöld színben pompáznak. Az Alpokalján ehhez képest hatalmas egybefüggő területeken barnulnak meg, s pusztulnak el szép lassan a fenyőfák – írja a nyugat.hu.
Az örökzöld növények, így a fenyők is a hűvösebb éghajlatot kedvelik, nem véletlen, hogy a skandináv országokban vagy Kanadában élnek a legmagasabbak és legerősebbek.
Ezért történik az, hogy a klíma felmelegedésével a növények is egyre északabbra „vándorolnak”. Elképzelhető, hogy pár évtized múlva a fűzfák és nádasok helyét a Balatonon is átveszik a pálmafák.

Geológusok megfigyelték, hogy néhány éve már problémát okoz a lucfenyőket károsító szú, ám ez a bogár nem minden örökzöldre veszélyes. Ennek a fafajtának már a telepítése sem volt szerencsés, mivel a miénknél sokkal csapadékosabb klímát kedveli. A mostani, szárazabb klíma pedig legyengíti őket, a kevés csapadék miatt kevesebb gyantát képesek termelni, pedig ezzel tudnának védekezni a szúk ellen.
A szakértők szerint azzal tehetnénk a probléma ellen, ha a lucfenyők helyére olyan őshonos fajokat telepítenénk, melyek valóban a mi klímánkra valók.
Vannak olyan fenyőfélék, amelyek lombhullatók, ha ezeket látjuk barnulni, aggodalomra semmi ok. Tavasszal újra kihajtanak. A lucfenyők száradása viszont egy régre visszanyúló probléma, és jelenleg is fejtörést okoz például a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nek is.
A lucfenyvesek jelentősebb pusztulása mintegy két és fél évtizede kezdődött, azonban napjaink lucpusztulása sajnos minden eddigit felülmúl, és a folyamat vélhetően az állományok teljes megszűnésével jár.

Fotó: nyugat.hu/Józing Antal
Az erdészet igazgatója szerint ebben leírhatatlanul nagy szerepe van az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának, és a folyamat lassítására csak globális összefogással, feladatvállalásokkal lehetne reagálni, amelyre még a Covid-időszakban tapasztalható kibocsátáscsökkenés sem volt elegendő.
Mostanra az Agrárgazdasági Kutató Intézet is készített egy részletes elemzést a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, melyben egy bő fejezet az örökzöld növények pusztulásáról szól.
Az, hogy a klíma melegszik, ma már tény. Vita inkább csak akörül van, hogy erről mi, emberek tehetünk-e, vagy a felmelegedés tőlünk függetlenül mindenképp megtörténik.
Az emberi felelősséget hangsúlyozók táborába tartozik többek közt Mátyás Csaba világszinten is elismert szombathelyi klímahatás-kutató, akivel nemrégiben a nyugat.hu munkatársa is hosszabban elbeszélgetett. Tanulságos.