2021. július 31., Oszkár
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jó hatással van a biodiverzitásra a Nagy-szik rehabilitációja

A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is. Az átalakítás az első világháború előtti állapotok visszaállítását célozta meg.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nemcsak a megcélzott közösségekre.  Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint

eddig négy-öt helyszínen került sor szikesrehabilitáló programokra.

Ezek egyike a Balmazújváros melletti Nagy-sziken zajlott. 

A rehabilitáció célja elsősorban az élőhely helyreállítása, illetve a madarak és a növények életfeltételeinek a javítása volt.

„A szikesek jelentőségét különleges élőviláguk adja, amely erősen hozzájárul a helyi biodiverzitáshoz. Olyan sótűrő állat- és növényfajok élnek a szikesekben, amelyek máshol egyáltalán nem fordulnak elő” – magyarázta a beszámolóban Boda Pál, az ÖK Duna-kutató Intézetének kutatója, a vizsgálat vezetője.

A szikes tavak Európában nagyon ritkák: Magyarországon található az európai szikes tavak 90 százaléka. Ezért történtek törekvések az elmúlt húsz évben a degradált szikesek rehabilitációjára, és az eredeti állapotuk helyreállítására.

A Nagy-szik egyik része
Fotó: orszagalbum.hu

A nagy testű vonuló madaraknak nagy szükségük van a szikesekre, hiszen itt tudnak pihenni, táplálkozni és szaporodni. Megfelelő vízellátás esetén itt tavasszal és ősszel is biztosított az ehhez szükséges nagy kiterjedésű vízfelület. E beavatkozás azonban alapjaiban változtatja meg egy másik közösség, a vízi makrogerinctelenek – a szabad szemmel látható gerinctelenek – életfeltételeit is. Ebben a vonatkozásban a kutatók azt vizsgálták meg, hogy ezek az élőlények miként reagálnak az átalakításokra.

Az átalakítás az első világháború előtti állapotok visszaállítását célozta meg. A két világháború közötti időszakban ugyanis csatornákat vájtak a szikesekbe, hogy elvezessék a területet időszakosan (tavasszal és ősszel) elöntő vizet.

Ezért a rehabilitáció fő lépését e csatornák betemetése jelentette, annak érdekében, hogy megszüntessék a csapadékvíz kontrollálatlanul gyors elfolyásának a lehetőségét.
Ezzel párhuzamosan a szikes szélén átfutó felszíni vízfolyásból zsilipek segítségével időről időre vízzel lehet elönteni a területet, biztosítva ezzel a megfelelő vízháztartást.

Hasonlóan fontos lépés volt a projekt során a hagyományos legeltetés visszaállítása, hiszen a legelő állatok (főként mangalicák) jelentős szerepet játszottak korábban az élőhely stabilitásának fenntartásában azáltal, hogy nem engedték egyik vagy másik növényfajt túlszaporodni.

A vízellátás forrásaként használt patakban élő makrogerinctelen közösségeket viszont többféle terhelés is érte a meder átalakítása, a vízvisszatartás, illetve a legeltetés miatt. Az ökológusok itt azt követték nyomon, hogy e kis állatkák (vízi bogarak, szitakötőlárvák, csigák, piócák, kérészek) hogyan viselték a terhelést.

Az élőhely-rehabilitáció következtében a balmazújvárosi szikes jelenleg nagyon jó állapotban van, a beavatkozás sikeres volt. A vizsgálatunkból kiderült továbbá, hogy a makrogerinctelenek közösségeinek szerkezete is jelentősen átalakult, például új fajok is megjelentek.

Összességében azonban a vízfolyás ökológiai funkciója (vagyis az ott élő életközösség állapota) nem romlott jelentősen, sőt néhány éven belül visszaállt eredeti állapotába. A rehabilitáció kiválóan sikerült, és visszaadta a korábban degradált szikes valódi természeti értékét, amely miatt a magyar szikesek védetté váltak.

A kutatók tanulmánya a Hydrobiologia című szakfolyóiratban jelent meg.

Neked ajánljuk
Visszatelepítettek Angliába egy onnan már kihalt békafajt Az Év madara 2022: ezúttal a színek jegyében szavazhatunk A Vértesben is megújult egy ökoturisztikai központ és turistaház Olaszországi extrémek: úgy hullott az égből a jég, mint a kavics Az ausztrál bozóttüzek erősebben hűtötték a klímát, mint a koronavírussal járó leállás
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam