2021. április 17., Rudolf
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szerecsenmosdatás, vagy valóban kevésbé veszélyesek a farkasok?

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy Közép-Ázsia belső térségeiben a farkasok étrendje főként haszonállatokból áll, ami egyre komolyabb konfliktusforrást jelent a nomád haszonállat-tenyésztők és a ragadozók, köztük a farkasok között. Német kutatóktól érkezett az eddigi feltevés cáfolata.

A Mammalian Biology című folyóiratban közzétett tanulmányában a Göttingeni Egyetem és a görlitzi Senckenberg Múzeum kutatócsoportja a farkasok táplálkozási szokásainak járt utána. 137 farkasürüléket tanulmányoztak, amelyet 2008 és 2012 között gyűjtöttek terepmunkán Mongóliában.

Kimutatták, hogy a farkasok étrendjének 89 százaléka patás vadállatokból, főként szibériai őzből állt. A maradék 11 százalékot kisemlősök, nyulak, egerek adták.

Még rovarok és bogyós gyümölcsök maradványait is megtalálták a székletmintákban, de tenyésztett állatokét nem. Ez a kutatók számára is meglepő volt, mert korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a legelő állatok a farkasok fő táplálékforrásai.

Mongol farkas Fotó: Shutterstock

A kutatócsoport szerint a fő különbséget az állatok helyzete magyarázza.

A mongóliai farkasokról készült korábbi kutatásokkal szemben a mostaniban a vizsgált minták természetközeli térségekből származtak, amelyek fajokban igen gazdagok és sokszínűek.

Bár ezekben a térségekben is vannak legelő haszonállatok, a farkasok inkább a vadállatokat, például a szibériai őzeket részesítik előnyben, valószínűleg azért, mert azokat könnyebb és kevésbé veszélyes zsákmányul ejteni.

Állattartás Mongóliában Fotó: Shutterstock

A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy csekély veszélyt jelent a legelő haszonállatokra a farkas, mivel természetes, fajokban gazdag környezetében, ahol elegendő zsákmány van, inkább vadállatokkal táplálkozik. Ez nemcsak Mongóliára igaz, hanem alapvetően más országokra is.

Neked ajánljuk
Haszonállatoknál használt gyógyszertől pusztulnak a keselyűk Hínárral csökkenthető a szarvasmarhák metánkibocsátása Nem a Szuezi-csatornán kialakult dugó okozta a kiugró kén-dioxid-szennyezést Az „élő fűnyíró” bölényeken múlhat a spanyol erdők sorsa Közel 300 szervezet vesz részt az ország megtisztításában
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam