2021. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A jégolvadás miatt az éhenhalás fenyegeti a csúcsragadozókat

A jegesmedvéknek és a narváloknak a helyváltoztatáshoz és a táplálékszerzéshez van szükségük a jégre. Ahogy az fogy, egyre több energiával jutnak kalóriadús élelemhez, ami már az életüket veszélyezteti.

Anthony Pagano, az amerikai San Diego Zoo Global nonprofit szervezet és Terrie Williams, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének munkatársa a környezet változásainak hatását vizsgálta két ikonikus sarkvidéki állat, a jegesmedve (Ursus maritimus) és a narvál (Monodon monoceros) esetében.

A két kutató arra jutott, hogy a nagymértékű jégveszteség miatt a lokomotoros (helyváltoztató) aktivitásra 3-4-szer nagyobb energiát kell fordítaniuk, mint normális kiterjedésű jégtakaró esetén.

A megnövekedett energiafogyasztás és a fő élelemforráshoz való csökkent hozzáférés miatt gyakorlatilag az éhenhalás fenyegeti ezeket az állatokat.

Fogy a jég a jegesmedvék alól Fotó: Shutterstock

Az északi-sarkvidéki régió emlősei számára megjósolhatatlanná válik a jövő. A melegedés hatására csökkenő jégmennyiség a szárazföldre űzi a jegesmedvéket, nem férnek hozzá a tengeri jéghez, így a táplálékuk fő forrásául szolgáló, kalóriában gazdag fókákhoz sem. Emiatt alacsonyabb kalóriájú táplálékra kell szorítkozniuk.

Egy jegesmedvének nagyjából 1,5 rénszarvast, vagy 37 sarkvidéki szemlinget, vagy 74 sarki ludat, vagy 216 sarkilúd-tojást, vagy 3 millió darab fekete varjúbogyót kellene elfogyasztania ahhoz, hogy ugyanakkora mennyiségű emészthető energiához jusson, mint amennyit egyetlen felnőtt gyűrűsfóka zsírjából kinyer.

A szárazföldön nagyon kevés olyan táplálék létezik számukra, amely kompenzálhatná a fókák hiányát.

Narvál, a „tengeri unikornis” Fotó: Shutterstock

A szakértők azt is vizsgálták, hogy a narválok, a „tengeri unikornisok” energiavesztesége milyen mértékben okozza ezen különleges cetek jég alá szorulását. Lassú tempójuk miatt ráadásul nyílt vízben gyakran esnek kardszárnyú delfinek áldozatául.

A kutatók tanulmányukban arra is figyelmeztetnek, hogy ezeknek a csúcsragadozóknak az eltűnése a sarkvidéki tengeri ökoszisztémák gyors változásához vezet.

Neked ajánljuk
Először keltek ki teknősök ennyire északon (videóval) Kihalt a királyharkály és még 22 másik faj az Egyesült Államokban Idén már nem olvad tovább az északi-sarki jég A videójátékok környezeti lábnyomán is faraghat a Microsoft Továbbra is problémát jelent a nitrátszennyezés Európában
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam