2021. október 18., Lukács
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A betyár mindenit: a rendszeres aszály hatására elszaporodhat egy invazív faj a magyar homokpusztákon

Napjaink gyors környezeti változásai várhatóan számos inváziós növényfaj terjedését elősegítik. A klíma csapadékosabbá válása kedvezhet egyes idegenhonos fajok inváziójának, míg más inváziós fajok éppen az aszályok nyomán terjednek, mivel a vízhiány miatt visszaszorul az eredeti, őshonos növényzet. Egy friss kutatás alapján a magyar homokpusztákon terjedő betyárkóró esetében éppen ez a helyzet.

A növényi inváziók – vagyis az idegenhonos növényfajok elterjedési területének és populációméretének folyamatos növekedése – természetvédelmi, erdő- vagy mezőgazdasági és egészségügyi szempontból is komoly problémákat okozhatnak – mutat rá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye alapján az Agrárszektor.  

A csapadékváltozások növényi inváziót befolyásoló hatásainak megismerése különösen fontos a száraz és félszáraz élőhelyeken, ahol a csapadék mennyisége és eloszlása a legfőbb meghatározó tényezője a növénytársulások szervesanyag-termelésének és stabilitásának.

Hazánkban ilyen élőhelynek számítanak például a nyílt homokpusztagyepek.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete és az ELTE kutatói az inváziós betyárkóró (Conyza canadensis) növekedésének és maghozamának, valamint tömegességének változásait vizsgálták. A kutatás során egy kiskunsági terepkísérletben azt figyelték meg, hogy milyen hatással vannak a kísérleti parcellákat érő ismétlődő csapadékmanipulációk (enyhe aszály, erős aszály, öntözés) a parcellákban nővő betyárkóróegyedek magasságára és maghozamára.

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó betyárkóró (Conyza canadensis) egy Észak-Amerikából származó faj, amely mára kozmopolita gyomnövénnyé vált
Fotó: shutterstock.com

A kutatók azt a meglepő eredményt kapták, hogy a betyárkóró a szárazságkezelt parcellákban jobb növekedést mutatott. A kutatók feltevése szerint a mesterségesen előidézett aszály közvetett módon gyakorolt kedvező hatást a betyárkóró teljesítményére. Az előző évi szárazságkezelések ugyanis drasztikusan lecsökkentették az eredetileg domináns évelő füvek tömegességét, így az egyéves betyárkóró, az évelő füvek elnyomó hatása alól felszabadulva, feltehetően több talajnedvességhez jutott.

Az eddigi eredmények alapján a kutatók azt jósolják, hogy a nyári aszályok hosszának és gyakoriságának a klímaváltozással várható növekedése kedvezni fog a betyárkóró fennmaradásának, sőt elősegítheti tömegességének növekedését a nyílt homokpusztagyepekben.

Neked ajánljuk
Az idős tölgyfák fotoszintézisük fokozásával reagálnak a növekvő szén-dioxidra Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 50-es évek óta A változó klíma hatására nem csak a kilátásaink lesznek egyre halványabbak Újabb felmérést készít az élelmiszer-hulladékról a Nébih A Coldplay környezetbarát világturnét tervez jövőre
Tovább a forrásra: agrarszektor.hu
Vissza
Hírfolyam