2021. április 14., Tibor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Erdőfelújítás szajkók segítségével (videóval)

Az ökológiai szempontból rendkívül értékes „szárnyas” erdőfelújítás felbujtói az erdészek, elkövetői a szajkók, a természetgyarapítás cselekményének helyszíne pedig Veresegyház községhatárában egy rossz egészségi állapotú fenyves.

Erdőfelújításról – az erdőtelepítéssel ellentétben – akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen az állomány elöregszik, beteg vagy idegenhonos, netán invazív egyedek alkotják, ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell a területet megújítani. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében – olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Tavaly októberben a Veresegyház határában lévő rossz állapotú fenyvesben a Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaztak:

szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki, és figyelték az eseményeket.

A szajkók hamar felfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, s csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

De mi történik ezután?

Csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel a Parkerdő munkatársai a szajkóknak Fotó: parkerdo.hu

A szajkó igen sokoldalúan táplálkozik: tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét, is hogy bekebelezze a kis madárfiókákat. Ősszel és télen, amikor a számára fogyasztható állati eredetű táplálék kínálata lecsökken, áttér a növényi eredetűekre. Főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de fogyaszt bükkmakkot, mogyorót, szelídgesztenyét is, vagy őszi makktermés hiányában kukoricát és gabonaféléket.

A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre az elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik. Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki.

Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert az e fafajok lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgyújulat megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 db-ot is elérhet az így keletkezett természetes újulat tőszáma, mely már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

Gondos előválogatás után visznek magukkal makkokat a szajkók Fotó: parkerdo.hu

Hogy ez a természetes, „szárnyas” módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az erdőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, amely a csemetéket előszeretettel visszarágja.

Mindenesetre a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet alakítani.

A titokban megfigyelt „elkövetőkről” készült videó:

Neked ajánljuk
Ha nem teszünk valamit, botanikus kertekbe szorulnak őshonos növényeink Fajmegőrzési program indul a vadmacskákért A faji sokszínűséget veszélyeztetik a háziállatokként tartott invazív hangyafajok Az elit életmódváltása feltétlenül szükséges a klímacélok teljesítéséhez Az Északi-tenger mélyén heverő világháborús hulladékok hatásait kutatják Németországban
Tovább a forrásra: parkerdo.hu
Vissza
Hírfolyam