2021. május 9., Gergely
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Laborembriók tanulmányozása segíthet megérteni a korai vetélés és a meddőség okait

Először hoztak létre kutatók emberi sejtekből olyan struktúrákat, amelyek az ember fejlődésének legelső szakaszait mutatják, így abban bíznak, hogy jóval több olyan kutatás indulhat, amiket jelenleg a valódi embriók felhasználásának tiltása akadályoz.

A Nature-ben napokban megjelent két tanulmány arról árulkodik, hogy két kutatócsoport egymástól függetlenül jött rá a laborembriók létrehozásának módjára.

A kutatók mindkét esetben hangsúlyozzák, hogy az embriószerű struktúrákat kizárólag kutatási célokra használják, nem szaporításra, de ennek ellenére várhatóan ezek a kutatások is felvetnek majd egy sor etikai kérdést

írja a qubit.hu.

A texasi kutatócsoport embrionális őssejtekből, a melbourne-i Monash Egyetem kutatói pedig újraprogramozott bőrsejtekből hozta létre az embriókra emlékeztető sejtcsomókat. A blasztocisztáknak nevezett szerkezetek néhány nappal a megtermékenyítés után alakulnak ki, még mielőtt a sejtek megtapadnak a méh falán, és embrióvá válnak. Hogy megkülönböztessék a mesterséges struktúrákat a megtermékenyítés után létrejött blasztocisztáktól, a kutatók iBlasztoidoknak, vagyis emberi blasztoidoknak nevezték el a szerkezeteket.

Foltos blasztoidok tömbje. A tudósok szerint sejtkutatásuk elősegítheti a korai vetélés és a meddőség okainak megértését
Fotó: Monash University/PA

Azt az egyik kutatócsoport sem állítja biztosan, hogy az így létrehozott blasztoidok is életképes embrióvá tudnak fejlődni. „A blasztoidok kevésbé hatékonyak az embriók fejlődésének későbbi szakaszaira jellemző struktúrák létrehozásában” – mondta Jun Wu, a Texasi Egyetem őssejtkutatója, miután kutatóival négy nap után leállították a blasztoidok tenyésztését.

A kutatók szerint a korai blasztoidok tanulmányozásával azt is jobban megérthetik, hogy miért történik annyi vetélés a terhesség ezen szakaszában, de akár számos születési rendellenesség okára is fény derülhet.

Sok országgal egyetemben az Egyesült Államokban nem lehet állami támogatással kutatásokat végezni az emberi blasztociszták és embriók felhasználásával, több állam pedig egyenesen tiltja az ilyen kutatásokat. Az embriók vizsgálatát általában szabállyal védik, amely tiltja a két hétnél idősebb embriók kutatását, mivel ebben a szakaszban kezd kifejlődni az ember központi idegrendszere. Az ezen a határon túl fejlődő blasztoidok vizsgálata komoly bioetikai kérdéseket vethet majd fel.

Neked ajánljuk
Több ezer állat genomját térképezhetik fel (videóval) Miért verik a gorillák a mellkasukat? Mentális pandémia veszélyére figyelmeztetnek – Beszélgessünk egymással! Hidrogénerőmű a kert végében? – Nincs messze a megoldás Extrém szélsebességű viharokat okoz a klímaváltozás Magyarországon
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam