2021. szeptember 29., Mihály
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Haszonállatoknál használt gyógyszertől pusztulnak a keselyűk

Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet, és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét.

India, Pakisztán, Nepál és Banglades már korábban betiltotta a diklofenák használatát az állatgyógyászatban, miután a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkozó keselyűk elhullottak.

Több tízmillió keselyű pusztulhatott el ilyen módon, és egyes fajok populációi 99,9 százalékkal lecsökkentek Ázsia déli részén.

Bengál keselyűk Nepálban Fotó: Shutterstock

Mindezek ellenére Spanyolországban és Európa más országaiban is engedélyezték a diklofenákot, mivel a gazdák, a gyógyszergyárak és a szabályozó szervek azzal érveltek, hogy Európában másképpen kezelik a szarvasmarhatetemeket, mint Indiában, vagyis a keselyűk nem tudnak hozzáférni a szerrel kezelt állatok tetemeihez.

„Erről az állításról most beigazolódott, hogy nem igaz. Egy fiatal barátkeselyű esetében megerősítették, hogy diklofenák okozta mérgezés miatt pusztult el a spanyolországi Boumort Nemzeti Vadászterületen” – mondta John Mallord, a Royal Society for the Protection of Birds nevű brit madárvédő szervezet munkatársa.

Szent tehenek tetemeinek temetője Indiában, sasok, keselyűk és vadkutyák „őrzésében” Fotó: Shutterstock

Egyetlen marhatetemből számos keselyű lakmározhat, és ha az elhullott állatot diklofenákkal kezelték, akkor az összes madár elpusztul mindössze egy „étkezés” miatt. Ez valószínűleg így megy egy ideje, nem egy keselyű halálát okozva. Egy közelmúltbeli kutatás szerint

a diklofenák nem csupán a keselyűkre veszélyes, hanem az Aquila nembe tartozó sasokra, köztük a szirti sasokra és az ibériai sasokra, amelyekből ma már mindössze 300 pár él.

Az aquila madarak egyike, a szirti sas is veszélyben van a gyógyszerektől Fotó: wikiwand.com

Dél-Ázsiában a hosszúcsőrű, a keskenycsőrű és a bengál keselyű populációi sínylették meg legjobban a diklofenák használatának bevezetését a XX. század végén. A bengál keselyűk száma több millióról 2016-ban nagyjából 10 ezerre csökkent.

A keselyűk számának drámai fogyatkozása súlyos ökológiai következményekkel járt.

Ibériai sas Fotó: Shutterstock

Indiában, Nepálban és Bangladesben az elpusztult szarvasmarhák tetemei a szabad ég alatt rohadnak, mivel a keselyűk nem falják fel a csontokról a húst. A kialakult ökológiai rést a vadon élő kutyák töltötték ki, így a veszettség kockázata is növekedett. A varjak populációi is megnőttek, ami fokozta a fertőzések átterjedésének kockázatát a szárnyasokra és az emberre.

Európa keselyűinek döntő többsége Spanyolországban él. Tekintettel arra, hogy ennek a szernek vannak tökéletesen működő, biztonságos alternatívái, amelyek alkalmazhatóak szarvasmarháknál, itt az ideje, hogy Európában azonnali hatállyal betiltsák a diklofenák használatát az állatgyógyászatban.

Neked ajánljuk
Javul a tonhal helyzete, romlik a komodói varánuszé Világelső a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, Magyarország is tagja A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot Egységes töltőkkel csökkentené a kényelmetlenséget és a készülékek környezeti lábnyomát az unió Látványos installáció derített fényt a telepes medúzák megejtő és pótolhatatlan világára
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam