2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az „élő fűnyíró” bölényeken múlhat a spanyol erdők sorsa

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik. Spanyolországban is egyre többen vándoroltak ki a városból vidékre a tavalyi pandémia után, ők is segíthetnének a hagyományos állattartás visszaállításában.

Tavaly 45 hektáron égett az erdő Spanyolországban, az előző évben 60 hektáron pusztítottak a lángok.

Az európai bölények mintegy tízezer éve szinte teljesen kihaltak Spanyolországban, de egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk.

A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkenti a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát, ráadásul egy sor más faj számára teremt táplálékforrást és szabadabb mozgást.

Európai bölények legelésznek egy spanyolországi réten
Fotó: Shutterstock

Fernando Morán állatorvos, az európai bölényekkel foglalkozó spanyolországi központ igazgatója élő fűnyírónak nevezte a bölényeket: egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt.

Európában az utolsó vadon élő példányokat 1919-ben lőtték ki Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban. A 8400 ma élő európai bölény a megmaradt tucatnyi példány leszármazottja. Spanyolországban 18 tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk 22-ről 150-re nőtt.

2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy 20 hektáros tölgyesben.

A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként 3000 euróba (egymillió forintba) kerülne, de a bölények ingyen elvégezték.

Fotó: Shutterstock

A bölénytenyésztő központokat adományokból és önkéntesek támogatásával tartják fenn, mivel az európai bölényt a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajnak, és nem nyújtanak támogatást. 

A legeltetés rendkívül fontos az erdőgazdálkodásban, az őshonos állatfajok segítenek az ökoszisztéma fenntartásában.

Fotó: Shutterstock

Az 1950-es évek óta a lakosság folyamatosan szivárgott el a városokba a vidéki területekről, a gazdaságok elhagyása miatt fokozottan tűzveszélyes bozótos területek alakultak ki. A pandémia alatt érezhetően elindult egy visszavándorlás a városból vidékre, de az emberek ott is a számítógép képernyője előtt ülnek, pedig olyanokra van szükség, akik a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni, különösen juhokat terelő pásztorokra.

Neked ajánljuk
Tudományosan a La Palma szigetét megrázó vulkánkitörésről Sok száz mamutfenyő eshetett a kaliforniai erdőtüzek áldozatául Szigorúbban kell venni az EU-s nitrátirányelvet vizeink védelmében A klímaváltozás nem veszélyezteti az emberiség jóllétét? A tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység felelős a klímaváltozásért
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam