2021. október 23., Gyöngyi
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Óriási faji sokszínűség és specifikus helyi különbözőségek jellemzik a mélytengereket

Először demonstrálták a mélytengerek óriási mértékű és rendkívül különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit. A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán 20 mélytengeri medencéjét hasonlították össze.

A húsz év alatt Hartmut Arndt kutató vezetésével gyűjtött adathalmaz elsőként teszi lehetővé az eukarióták – sejtmaggal rendelkező organizmusok – változatosságának összehasonlítását.

A 4000–8350 méteres mélységből vett üledékminták, a kizárólag a mélytengerekben megtalálható populációk szekvenálása és tenyésztése, majd molekuláris elemzések eredményeként a szakértők képet kaptak a mélytengerek biodiverzitásáról. A tudósok eredményeikről a Communications Biology című tudományos lapban számoltak be.

A több mint ezer méter mélyben lévő mélytengeri talaj a Föld felszínének több mint 60 százalékát borítja, ezzel a bioszféra legnagyobb része. Mégis keveset tudni az ezen a szélsőséges és hatalmas területen élő organizmusok diverzitásáról, elterjedési mintáiról és funkcionális jelentőségéről.

Amit biztosan tudni: a klímaváltozás a víz melegedése, savasodása és oxigéntartalmának csökkenése révén már most hatással van erre az érzékeny ökoszisztémára. Ráadásul a mélytengerek iránt egyre nő az érdeklődés is a nyersanyagkinyerés miatt.

A mélytengeri fajok sokfélesége jelentős. Az egysejtű szervezetek dominálnak köztük, mint például a baktériumevő és parazita flagellátumok és a csillófélék
Fotó: UoC/Hartmut Arndt

A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mélytengeri medencékben viszonylag kismértékű – és ugyanolyan – a faji sokszínűség. A molekuláris biológián és a tenyésztésen alapuló kutatásokat kombináló új megközelítéssel azonban

nagyon specifikus és lényeges helyi különbségekre bukkantunk, csak a partvidéki régiók organizmusközösségeiben találtunk némi átfedést

– mondta Alexandra Schönle, a tanulmány vezető szerzője.

„Eredményeink szerint a mélytengerek fenekén lévő szerves anyagot a mikrobiális tápláléklánc különböző és korábban nem kellő mértékben számításba vett alkotóelemei hasznosítják újra és adják tovább a hálózatnak. Ez elengedhetetlen fontosságú a globális karbonáramlás megértése szempontjából” – fejtette ki Hartmut Arndt.

Neked ajánljuk
A korallzátonyok 14 százaléka tűnt el 10 év alatt Mint a mágnes, úgy vonzzák a rákokat a víz alatti kábelek Két argentin város lakói mentették a gyilkos bálnákat (videó) A globális felmelegedés több vesebetegséghez vezethet Kapszulákból származó kávézacc táplálja a pannonhalmi levendulamezőket
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam