Tízezernyi tibeti antilop indult vándorútra, emberi védelmet is kapnak
Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, vagyis csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre.
Egy videót is közzétettek, amelyen látható az első, mintegy 235 egyedből álló csoport, amint áthalad a Csinghaj-Tibet autópálya állatok számára kialakított speciális ösvényén vasárnap délután. Az antilopok a Zonag-tóhoz és a Hoh Hszil más ellőhelyei felé tartanak.
Útvonaluk mentén védelmüket biztosító állomásokat hoztak létre, ideiglenes közlekedési lámpákat állítottak fel, megtiltották a dudálást, és járőrszolgálatot alakítottak, hogy a csiruk zavartalanul, biztonságban tehessék meg útjukat.
Fotó: Xinhua
A novemberi vagy decemberi párosodást követően minden évben több tízezernyi vemhes tibeti antilop (Pantholops hodgsonii) indul útnak májusban a Hoh Hszil felé, az újszülöttek szempontjából kedvezőbb legelőkre, ahonnan augusztus körül már utódaikkal indulnak vissza.
A vonuló állatok hatósági védelmére az orvvadászok miatt van szükség, az antilopok szőre ugyanis a világ legfinomabb gyapjának alapanyagaként szolgál, emellett bőréért és húsáért is vadásszák, szarva pedig a tibeti hagyományos orvoslás fontos alapanyaga.
A Kínában első osztályú védelem alatt álló állatok egykor veszélyeztetett fajnak számítottak, az 1980–1990-es években felélénkülő orvvadászat következtében ugyanis számuk jelentősen lecsökkent. A hivatalos adatok szerint a csiruk száma az 1990-es évekbeli 60–70 ezerről mára mintegy 300 ezerre emelkedett.
A tibeti antilopok elsősorban a Tibeti Autonóm Területen, Csinghaj tartományban és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen találhatók meg. Az állatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a Csinghaj-tibeti fennsík ökológiai egyensúlyának fenntartásában.
A tibeti antilop populációja az elmúlt harminc évben az illegális vadászat betiltásának és az élőhelyek alaposabb feltérképezésének köszönhetően növekedett.
Pár évvel ezelőtti felvételek a csiruk csordáiról:
