Újabb helyen bukkantak rá hazánkban a világ egyik legritkább emlősfajára (videóval)
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) a világ egyik legritkább emlősfaja, egyúttal az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, és ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben – a 2006-os „újrafelfedezése” óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegységében.
A magyar szöcskeegér két elkülönülő alfaja napjainkban már csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet néhány pontján és a Kolozsvár melletti gyepeken él. A megőrzésük nem lehetséges anélkül, hogy ne ismernénk a faj életmódját, populációjának méretét, a genetikai jellemzőit, valamint az elterjedését. Jelenlegi tudásunk szerint
ez az állatfaj ritkábbnak tekinthető, mint a mindenki által jól ismert és közkedvelt óriáspanda. A magyar szöcskeegér fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 1 millió forint, az IUCN listáján a veszélyeztetett fajok között szerepel.

A 2021-es tavaszi kutatóhetet május közepén sikerült megvalósítania a Bükki Nemzeti Park munkatársainak, akik 5 helyszínen több mint 250 leásott élvefogó csapdával végezték az állatok keresését.
Balázsi Péter természetvédelmi területfelügyelő beszámolója szerint a már korábban is ismert három élőhelyfoltból kettőn, míg az újonnan próbált két területből az egyiken sikerült megfogniuk az állatot, az új helyszínen rögtön két hím egyedet.
A három átcsapdázott éjszaka alatt összesen 8 példányt sikerült fogniuk.
A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a populáció „állapota” nem a legjobb, ám közel sem tragikus, és továbbra is érdemes ilyen módon is figyelemmel kísérni az abban bekövetkező változásokat.