2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Csökkent az északi simabálnák hossza az utóbbi két évtizedben

Egy kutatás szerint átlagosan egy méterrel kisebbek lettek az északi simabálnák, mint húsz éve, ami aggasztó a faj fennmaradásának szempontjából.

A Current Biology-ban megjelent drónos és légi felvételekkel alátámasztott tanulmány szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozó északi simabálnák (Eubalaena glacialis) fiatal generációja már nem olyan hosszú, mint a húsz évvel ezelőtti példányok. A kutatók szerint

ezért az ember a felelős, ugyanis a halászat, a hajókkal való ütközés, valamint a bálnák táplálékforrásának klímaváltozás miatti északabbra költözése együttesen váltja ki ezt a hatást, amely a méretük csökkenésében is jelentkezik.

Ez a jelenség súlyos következmény, hiszen a faj túlélését fenyegeti, mivel a bálnáknak kevés utódja születik. A kutatók szerint a bálnák nem fejlődnek elég nagyra ahhoz, hogy gondozni tudják a borjakat, vagy akárcsak vemhesek legyenek.

Az északi simabálnák átlagos hossza 14 méter, de a jelenlegi fiatal generáció csak 13 méteres. A tanulmány szerint nem arról van szó, hogy egyszerűen kisebbek lettek a bálnák: ez egy pszichológiai probléma fizikai megjelenése.

A tanulmányban bemutatott felvételek különböző életkorú bálnák hosszúságáról Fotó: cell.com

Mint Regina Asmutis-Silvia, az észak-amerikai bálna- és delfinvédelemmel foglalkozó intézet igazgatója érzékeltette: ez az állapot olyan, mint „a mellkasi fájdalom a szívinfarktus előtt”. A szakember hozzátette: amennyiben ezt figyelmen kívül hagyják, az elkerülhetetlenül tragédiához vezet, míg ha kezelik, azzal szó szerint életet mentenek, azaz ebben az esetben egy egész fajt.

Mindössze 356 északi simabálna maradt a Földön. 2010-ben még 500 példány élt, a faj populációja egyre csökken.

Korábban a tudósok csak a bálnák pusztulására koncentráltak, mostanra azonban rájöttek, hogy az élő példányokat érintő problémák tovább csökkenthetik a populációt. A legégetőbb gond a bálnák belegabalyodása a halászhálókba. A bálnák több mint 83 százaléka életében legalább egyszer beletekeredik egy ilyen hálóba, de olyan példány is akad, amely nyolcszor. Ha a háló nem is okozza a halálukat, a szaporodási képességükre hatással van – mutatott rá Amy Knowlton, a tanulmány társszerzője.

A hajókkal való ütközés egy másik probléma. Mindkét problémakört törvényi szabályozással kezelték a bálnák néhány megszokott élőhelyén. Knowlton szerint azonban

2010 óta az éghajlatváltozás miatt a tengeri emlősök által fogyasztott plankton északra és keletre, a törvényi szabályozás nélküli területekre vándorolt, s ezzel a bálnákat érő balesetek száma is megnövekedett.

A táplálkozóhelyek eltolódása további fizikai megpróbáltatást jelentett az északi simabálnák számára, amelyek már így is soványak voltak déli rokonaikhoz képest.

Neked ajánljuk
Alakváltozáshoz vezet az állatoknál a klímaváltozás Enyhén csökken az erdőirtás az Amazonas brazíliai részén Nincs benne trükk – Az autós szakíró ötletei a budapesti autós helyzetre Az afganisztáni kivonulás után a klímavédelemre és a világjárványra fókuszálna Joe Biden A dinók hosszú farka mégsem csak a fejük súlyát volt hivatott ellensúlyozni
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam