Rohamléptekben folyik az erdőtelepítés Kínában (videóval)
A világ erdőterületei az elmúlt tíz évben mintegy 1,1 százalékkal csökkentek. Nagyjából 470 ezer négyzetkilométernyi – egy spanyolországnyi – erdő tűnt el. Az erdős területek nagysága jelentősen eltérő mértékben változott a különböző földrészek között.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) számításai szerint a csökkenés az alábbi mértékű volt a kontinenseken 2010 és 2020 között, százalékban:
- Óceánia +2,3
- Ázsia +1,9
- Európa +0,3
- Észak-Amerika -0,3
- Dél-Amerika -3
- Afrika -5,8
Forrás: FAO/Flourish
Az ázsiai növekedés Kínának köszönhető, ugyanis a kontinensen számottevően csökkent volna az erdők aránya, ha Kína nem erdősít jelentős mértékben.
Kínában 1978-ban indult el egy jelentős erdőtelepítési program Belső-Mongóliában, Nagy Zöld Fal (Great Green Wall) néven.
Az erdősítési program eredeti célja az volt, hogy visszaszorítsák a Mongóliával szomszédos területek elsivatagosodását.
A Góbi-sivatagból induló, egyre súlyosabb homokviharok komoly károkat okoztak a kínai mezőgazdaságnak, de a japánnak, az észak- és dél-koreainak is, ezért úgy döntöttek, hogy megállítják a sivatagosodást. 1978 óta minden tavasszal vállalati dolgozók, kormányzati tisztviselők és iskolások vesznek részt nagy számban faültetési programokban az északi határnál.
Eleinte sokat hibáztak a minél gyorsabb eredmény elérése miatt. Több millió fát kellett kivágni, látványosan kiütközött a hasonló telepített erdők hátránya: jóval sérülékenyebbek a kártevők és a betegségek ellen az egy vagy néhány fajból álló erdők, mint egy komplett ökoszisztéma.
A telepített, egy fafajból állók erdők ráadásul jelentősen kevesebb szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a természetes erdők, ami a klímaváltozás mérséklése miatt lenne fontos.
Kína erdőterületei harminc év alatt látványosan, mintegy 50 százalékkal nőttek. Jelenleg nagyjából az ország 23 százalékát borítják erdők, amelyek több mint egyharmada telepített.
