2021. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ökológusok vizsgálták az invazív növényfajok európai terjedését

Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadóját, Botta-Dukát Zoltánt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport eredményeit bemutató publikáció a PNAS című szakfolyóiratban jelent meg június 1-jén.

Idegen növényfajoknak nevezzük azokat a fajokat, amelyek természetes elterjedési területükön kívül nőnek. Közülük azok, amelyeknek sikerül önfenntartó populációt létrehozniuk az új környezetben – ezt nevezik meghonosodásnak –, jelentős negatív hatással lehetnek az élővilágra, a gazdaságra vagy az emberi jóllétre. Azonban nem minden növényfaj egyformán sikeres az új élőhelyek meghódításában.

A tanulmányban az „inváziós siker” három elkülönülő dimenzióját írják le:

  • lokális tömegesség,
  • földrajzi elterjedés,
  • élőhelyválasztás.

A sikeres fajok tömegesen, nagy területen és sokféle élőhelyen fordulnak elő, azonban csak egy részükre igaz, hogy mindhárom  szempontból sikeres „super-invader”.

A kutatók szerint a fajok biológiai tulajdonságai mellett a betelepedésük története is fontos a sikerük előrejelzéséhez.

Óriás japánkeserűfű Nagycenken
Fotó: wikipedia.org/Pellinger Attila

A vizsgálatok eredményei alapján azt találták, hogy

a mindhárom szempontból sikeres fajok általában más kontinensekről (Ázsiából vagy Amerikából) származnak, míg az Európa más részein őshonos fajok általában nem lesznek sikeresek ott, ahol természetes módon nem fordultak elő a kontinensen.

Ezenkívül a más kontinensről származó, minden szempontból sikeres fajok gyakran gyors növekedésűek, azonban gyengén védekeznek természetes ellenségeik – például az őket fogyasztó rovarok – ellen.

Ez összecseng az „ellenségektől megszabadulva” („enemy release”) hipotézissel,

amely szerint új földrajzi területre kerülve az idegen faj maga mögött hagyja az evolúció során vele együtt kifejlődött kórokozóit és fogyasztóit, így kevésbé fontos számára a védekezés, és erőforrásait a növekedésre fordíthatja.

„Az ilyen megállapítások nemcsak a fajok jelenlegi előfordulásának jobb megértését segítik, hanem a későbbi inváziók előrejelzéséhez is támpontul szolgálnak” – hangsúlyozzák a tanulmányban.

Neked ajánljuk
Globális térkép készült arról, merre élnek a veszélyeztetett gerincesek A kihalás szélén áll egy gyíkfajta Dollármilliós károkat okozó invazív rovarral küzdenek Amerikában Fiatalok innovatív ötleteit várja a Red Bull Nem a csomagkiszállító robotok fogják fenntarthatóbbá tenni az internetes kereskedelmet
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam