2021. október 23., Gyöngyi
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A rosszul végiggondolt klímavédelem káros lehet a faji sokszínűségre

A szakemberek szerint a klímaválságot és a biodiverzitás válságát egy érem két oldalának kell tekinteni. Ellenkező esetben az egyik válság feltételezett megoldása súlyosbíthatja a másikat. Többek között az elektromobilitás sem tesz jót, hisz az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok bányászata káros hatással van a környezetre és az emberre egyaránt.

A klímavédelmi intézkedések káros hatással lehetnek a faji sokszínűségre – olvasható az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által bemutatott közös jelentésben.

A jó fajvédelem a klímát szolgálja. A világ vízi és szárazföldi területeinek 30-50 százalékát kellene védelem alá helyezni. Jelenleg a szárazföldi területek 15, az óceánok területének csupán 7,5 százaléka védett

– hangsúlyozták a kutatók.

  • Támogatni kell a körkörös gazdaságot, hogy kevesebb forrás kihasználására legyen szükség.
  • A világnak el kell hagynia az eldobható termékek használatát.
  • Meg kell akadályozni a túlhalászatot, az erdők irtását és a termőföldek túltrágyázását.
Fotó: globalbiofest.com

„A klímavédelemre gyakran a fajok védelme nélkül tekintenek, ezen változtatni kell”

– mondta Hans-Otto Pörtner klímakutató, a tanulmány egyik szerzője. A mindkettő helyreállításában segítő intézkedések között nevezte meg a tudós a mocsarak helyreállítását, ezek ugyanis sok klímakárosító szén-dioxidot képesek megkötni, ugyanakkor biotópot (élőlények zárt élőhelye) jelentenek sok faj számára.

A klímavédelmi intézkedések káros hatásai között nevezték meg az elektromobilitást.

Bár kíméli a környezetet, ha elektromos motorokat használnak a belső égésű motorok helyett, az akkumulátorokhoz olyan nyersanyagokra van szükség, amelyek bányászata káros hatással van a környezetre és az emberekre is – mondta Almut Arneth, a németországi Garmisch-Patenkirchenben lévő meteorológiai és klímakutató intézet munkatársa.

A fajok eltűnésének sok oka van: többek között a mezőgazdaság és a városok terjeszkedése, a tengerek túlhalászata, a környezetszennyezés és a klímaváltozás.
Az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint 1970 és 2016 között 68 százalékkal esett vissza.

Az évmilliók során mindig haltak ki fajok, és keletkeztek újak, a mostani eltűnés azonban ezerszer-tízezerszer gyorsabban zajlik, mint ahogyan emberi hatás nélkül történne

– vélik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakemberei.

Neked ajánljuk
A Föld változásait figyelő új műholdat lőttek fel A magyar erdők az itt élő emberek egészségét szolgálják Az El Niño hatásai pontosan előrejelezhetők, mégsem sikerül védekeznünk A globális felmelegedés több vesebetegséghez vezethet Kapszulákból származó kávézacc táplálja a pannonhalmi levendulamezőket
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam