Megtalálták Szibéria legrégibb, örökké fagyott talaját (videóval)

A Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet szakértői szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír, hiszen azt jelenti, hogy

a permafroszt még a legmelegebb időszakokban sem olvadt fel teljesen. A vizsgált réteg nyilvánvalóan kibírta azt a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is, amikor az Északi-sarkvidéken nyaranta 4-5 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most.

Fotó: Alfred-Wegener-Institut/Thomas Opel

Másrészt a kelet-szibériai Batagaz közelében talált lelet arra is rávilágít, milyen érzékenyen érintheti a permafrosztot az emberi tevékenység. A 650 ezer éves rétegre ugyanis egy hegyoldalban bukkantak, amelynek egy részén az 1940-es és 1960-as években kivágták az erdőt, és a területen a közeli bánya súlyos lánctalpas járművei is közlekedtek. Így elpusztult a védő és izoláló növénytakaró, aminek következtében a felszíni, fiatalabb permafroszt nyáron elolvadt, a talaj végül megcsúszott, és felszínre került a régebbi permafroszt.

Fotó: Alfred-Wegener-Institut/Thomas Opel

„A károk helyreállíthatatlanok, mert a szabadon fekvő permafroszt minden nyáron újra felolvad. Az elmúlt 50 évben a hegyoldal csúszása 900 méteres szélességűre terjedt ki” – mondta Thomas Opel, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatója.

A permafroszt föld és kőzet elegye, akár több száz méter mélyre nyúlhat. Elsősorban Észak-Amerikában és Szibériában található meg, de magashegységekben is előfordul.

Íme, egy szemléletes, angol nyelvű videó a permafrosztról:

Óriási mélyhűtőként nagy mennyiségű elhalt biomasszát őriz, elsősorban növényi részeket, de a legutóbbi jégkorszakban élt állatok, például mamutok és gyapjas orrszarvúk maradványait is.

Ha a permafroszt felolvad, olyan baktériumok aktivizálódhatnak, melyek az ősi biomasszát lebontják, és anyagcseréjük révén szén-dioxidot és metánt szabadítanak fel.

A klímaváltozás miatt attól tartanak a szakértők, hogy ezzel az üvegházhatás is felerősödhet.