Velencei-tó: Oxigénhiánytól pusztulnak a halak, de mi lehet a gyors megoldás?

Természet

2021. június 24.

Az utóbbi csaknem egy hét során több mint három tonna haltetemet emeltek ki a Velencei-tó vizéből, a halpusztulás okainak tisztázása után a következő lépés az volt, hogyan lehetne különböző szervezetek és szereplők együttműködésével innovatívan és gyorsan megszüntetni ezeket az okokat.

A történet még június 17-én, csütörtökön kezdődött, mikor ijesztő képek járták be a közösségi oldalakat a Velencei-tó vizén lebegő haltetemekről.

Az okok

Pénteken a telex.hu természetvédelmi és vízügyi szakembereket bevonva terjedelmes tisztázó cikkben ment utána a halpusztulás okainak.

Kizárták, hogy bolygatás vagy kívülről bevitt méreganyag volna az elhullás oka. Megállapították, hogy különböző kedvezőtlen természetes tényezők együttállása váltotta ki a halpusztulást, azonban ez az okhalmozódás nem véletlenszerű, hanem az ember által okozott klímaváltozás tendenciáiba belesimuló jelenség.
A természetes pusztuláshoz vezető tényezők a következők: hűvös tavasz, ami miatt a halak ívása a szokásostól eltérő időpontra esik, és sérülékenyebbek; hirtelen jött, extrém mértékű felmelegedés; algák elszaporodása, egyes fajok (zöld alga) „csak” az oxigént fogyasztják, mások (kék alga) toxinokat is termelnek; alacsony vízállás mint katalizátor; szélcsend, ami miatt nem került a levegőből oxigén a vízbe.
A MOHOSZ által is megerősített fő ok a relatív oxigénhiány lett, a háttérben főként a vízhőmérséklet nagyon gyors emelkedése állt, 15 fokról 25 fokra. Laborvizsgálatok során semmilyen mérgezés vagy fertőzés nem igazolódott. A MOHOSZ aláhúzta, hogy a halpusztulás mértéke nem jelentős, bár a látvány szívfájdító. A tó vize fürdésre végig alkalmas maradt. (A MOHOSZ első tájékoztatója itt olvasható. A második közlemény itt érhető el.)

Kilátás a Bence-hegyi kilátóról a Velencei-tóra, a Budai-hegységre, a Vértesre és egy falatnyi Bakonyra 2021 júniusában Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

A megoldás

Ahogyan azt több médium is közölte, a térség országgyűlési képviselője, L. Simon László a közösségi oldalán számolt be a megoldási törekvésekről. (L.Simon László posztja itt található.)

A halgazdálkodásra jogosult horgászszövetség, a hatóságok, az önkormányzatok, a helyi horgászszervezetek és az egyéb civil, önkéntes szerveződések aktív részvételével a tetemeket eltávolították, ahogyan az a MOHOSZ június 18-i tájékoztatójában is olvashattuk.
Az illetékes vízügyi igazgatóság vízforgató berendezéseket vitt a partra, írta már L. Simon.
A képviselő felvette a kapcsolatot a Magyar Jet-Ski Szövetséggel, ők felajánlották, hogy ingyen biztosítanak 40 jet skit, hogy tervszerűen, irányítottan végigjárják a vízfelületet, és oxigént juttassanak a mélybe.
Az összefogáson alapuló jet skis megoldást a MOHOSZ is támogatta, mikor L.Simon kikérte a véleményüket. Számukra nem volt ismeretlen a módszer. Azzal a megkötéssel éltek, hogy ahol nem engedélyezett a robbanómotoros meghajtású járművek használata, ott elektromos meghajtású jet skiket lehet csak alkalmazni. (A MOHOSZ állásfoglalása itt olvasható.)
A sportolók valamiért végül mégsem vehettek részt a kárelhárításban.

A tanulságok

Több szereplő is megállapította, de a MOHOSZ is rögzítette második tájékoztatójában a legfontosabb tanulságokat.

Mostanra már magától is enyhülni látszik a probléma, de aszályos, forró időszakokban lehet számítani további pusztuláshullámokra, ezek teljesen nem kivédhetők, viszont a kár enyhíthető.
A formálódó szakmai együttműködések eredményesebbé teszik a kárelhárító munkát.
A valószínűleg újra és újra visszatérő oxigénhiány mellett a tó tartósan alacsony vízszintje és a víz utánpótlásának kérdése is súlyos, megoldandó problémái a térségnek, a turizmus feltételeinek biztosítása és a helyiek életminőségének megőrzése szempontjából is.