2022. január 17., Antal, Antónia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Észak-Adrián

A fajpusztulás oka a vonóhálós halászat és a túltrágyázás. Bár a faji sokszínűség csökkent, összességében több állat van a tengerfenék alatt, mint korában.

Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben – állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.

Az Adriai-tenger ökoszisztémájában több évszázad alatt történt változások vizsgálatához Alexandra Haselmair és Martin Zuschin, az egyetem Paleontológiai Intézetének kutatói és munkatársaik a csigák és kagylók héjait vizsgálták, ezek ugyanis hosszú időn át fennmaradnak az üledékben, és az adott egykori élettérre jellemző tulajdonságokkal rendelkező, úgynevezett holt közösségeket hoznak létre. Emiatt ezek a kagylók és csigák különösen alkalmasak a visszatekintésre.

Száz évvel ezelőtt az Adria északi részét kiterjedt tengerifűmezők és kagylóktól hemzsegő partszakaszok jellemezték.

Fotó: pexels.com/Adriano Calvo

A holt közösségek vizsgálata alapján drámai változás következett be az ökoszisztémában: csökkent a faji sokszínűség. Ott, ahol egykor tengerifüvet legelő állatok és az őket fogyasztó ragadozók is hemzsegtek, mára többségében csak a vízből planktont szűrő vagy szerves mikroanyagokkal táplálkozó fajok maradtak. Az egykor változatos állatvilágú víz alatti területek mára egyhangúvá váltak.

„Ezek a változások közvetlen összhangban vannak azzal, hogy az ember beavatkozott a tengerfenék ökoszisztémájába. Ide elsősorban a vonóhálós halászat és a szennyvíz tengerbe vezetése tartozik, amely oxigénválsághoz vezetett”

– mondta Zuschin.

Bár az utóbbi probléma az elmúlt évtizedekben a javuló szennyvíztisztításnak, az új derítőberendezéseknek és a foszfátmentes mosószereknek köszönhetően csökkent, a romboló halászati módszert továbbra is gyakorolják. Ezért ezen a területen korlátozásokra van szükség.

A klíma melegedése miatt sem festenek kedvező képet a jövőt illető becslések. „A Márvány-tengerben, Isztambul környékén most tapasztalható környezeti katasztrófa miatt tengeri iszaptól bűzlik a terület. Ez jól szemlélteti a jövőben a régióban várható problémákat” – mondta Haselmair.

Neked ajánljuk
Az ember, aki megelégelte hogy minden iráni rájára rájár a rúd Még az Antarktiszra is eljutnak invazív fajok a világ minden tájáról Közel 17 millió állat veszhetett oda a Pantanal erdőtüzeiben (videóval) 2022-ben is indul a Közös jövőnk környezetvédelmi verseny Tavaszra új életre kelnek a Kis-Sárrét vizesélőhelyei
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam