2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kitűnő állapotban találtak rá egy 28 ezer éves oroszlánkölyök tetemére

A Szpartának becézett fiatal nőstény egyike annak a két barlangioroszlán-kölyöknek, amelyet 2017-ben és 2018-ban fedeztek fel mamutagyarvadászok az orosz Távol-Keleten lévő Szemjueljah folyó partján.

Tökéletes állapotban, fogaival, bőrével, lágyszöveteivel és szerveivel együtt őrizte meg a szibériai örök fagy egy 28 ezer évvel ezelőtt élt barlangioroszlán-kölyök tetemét.

A szakemberek eleinte úgy vélték, hogy a kölykök testvérek lehettek, mivel egymástól mindössze 15 méterre fedezték fel őket, ám egy új tanulmány szerint nagyjából 15 ezer év „korkülönbség” van közöttük. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Boriszra keresztelt másik kölyök csaknem 43 500 éves.

„Valószínűleg Szparta a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat; szinte teljesen sértetlen, leszámítva, hogy a bundája kissé zilált. Még a bajusza is megvan”

– mondta Love Dalen, a stockholmi Paleogenetikai Központ professzora, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy Borisz ugyan egy kicsit viharvertebb, de azért ő is jó állapotban maradt fenn.

A 2017-ben talált Szparta Fotó: Love Dalén

A Quaternary című folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét kölyök 1 vagy 2 hónapos lehetett, amikor elpusztult. Haláluk oka nem egyértelmű, de nincsenek arra utaló nyomok, hogy ragadozó végzett volna velük.

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták. Az állapotuk azt jelzi, hogy rendkívül gyorsan kerültek a föld alá. Lehetséges, hogy földcsuszamlás végzett velük, vagy beleestek egy, az örökké fagyott talajon képződött hasadékba.

A kutatók fertőző betegségek nyomai után kutatva is átvizsgálják a fagyott tetemeket, mielőtt részletesebben tanulmányozzák őket, ám Dalen szerint nem valószínű, hogy ősi kórokozókat hordoznának.

Fotó: librarius.hu

A szakember szerint a következő lépés Szparta DNS-ének szekvenálása lesz, ami segíthet feltérképezni a több ezer éve kihalt faj evolúcióját, egyedi genetikai sajátosságait és populációjának méretét.

Valerij Plotnyikov, a tanulmány egy másik szerzője szerint kollégáival abban reménykednek, hogy anyatejmaradványokat is sikerül kinyerniük a kölyök testéből, mely alapján meghatározhatnák az anyaállat étrendjét.

Neked ajánljuk
Nem adták fel, hogy újrateremtsék a mamutokat Az orvvadászat ellenére nő a szibériai tigrisek száma a vadonban Rendkívüli állapotot hirdettek Oroszországban a pusztító tüzek miatt Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam