2021. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás megtéveszthette a megfogyatkozott bonobókat számon tartó kutatókat

A Kongó-medence veszélyeztetett emberszabású majmai egyedszámának alakulására az elmúlt évtizedekben a kutatók az állatok éjszakai pihenőhelyeként szolgáló úgynevezett fészkek számának alakulásából következtettek. Csakhogy a változó klíma nyomán a fészkek bomlási ideje megváltozott, ami a bonobók populációjával kapcsolatos alaptalanul optimista becslések forrása lehet.

A Max Panck Állati Viselkedéstkutató Intézet vezetésével nemrégiben egy nemzetközi kutatócsoport vállalkozott arra, hogy feltárja a globális felmelegedés Kongó-medencére gyakorolt hatásait, illetve felmérje a folyamatnak a súlyosan veszélyeztetett bonobók élőhelyét, illetve a fennmaradásukat célzó természetvédelmi és tudományos kutatásokat érintő következményeit.

A kutatók 15 év éghajlati adatait, a csapadékmennyiség alakulását és 1511 bonobófészek életútját vetették össze a megépítésüktől a teljes megsemmisülésükig.

Eredményeik alapján a majmok alvóhelyeinek élettartama a csapadék mennyiségének csökkenése nyomán 17 nappal lett hosszabb.

Amellett, hogy az időjárás átalakulása miatt a fészkek hosszabban maradnak épek az erdőben, a bonobók a gyakoribbá váló intenzív viharok hatására ellenállóbb fekvőhelyeket is készítenek.

A bonobók minden éjjel új fészket készítenek Fotó: Terese Hart/flickr.com/cc by

Ha a szakemberek nem veszik figyelembe a fészkekkel kapcsolatban lezajlott jelentős, és várhatóan csak fokozódó változásokat a bonobók megóvására hozott intézkedések tervezésekor is használt statisztikák elkészítésében, az a majmok számának jelentős – akár hatvanszázalékos! – túlbecsüléséhez és a veszélyeztetett faj megóvására tett erőfeszítések elégtelenségéhez vezethet – figyelmeztetnek a friss kutatás szerzői.

Neked ajánljuk
Seattle törzsfőnök: Nem a Föld az emberé, hanem az ember a Földé Lehet, hogy a Föld mélységeiben lévő illóanyagok teszik tektonikailag élő bolygóvá a Földet Nagyvárosi madarak (rövidfilm) Mekkora rizikóval járnak a mindennapi használati tárgyaink? Élet a Nagy-korallzátonyon – Tavasz (természetfilm)
Tovább a forrásra: phys.org
Vissza
Hírfolyam