2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Globális térkép készült arról, merre élnek a veszélyeztetett gerincesek

A szakemberek meghatározták a kétéltűeket, madarakat és emlősöket veszélyeztető fő tényezőket is, ezek a mezőgazdaság, a vadászat és a csapdaállítás, a fakitermelés, a környezetszennyezés, az invazív fajok és a klímaváltozás.

Globális térképet készített egy nemzetközi kutatócsoport azokról a térségekről, ahol a szárazföldi gerinceseket jelentős veszélyek fenyegetik. A Nature Ecology and Evolution című tudományos lapban bemutatott tanulmányukkal

a kutatók a faji sokszínűség védelmét kívánják támogatni.

Az ENSZ Természetvédelmi Monitorozó Központjának (UNEP-WCMC) munkatársa, Mike Harfoot vezette kutatócsoport munkájában többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös listáját vette alapul.

Azonosították azokat a nagy földrajzi területeket, ahol több mint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy bizonyos kétéltű-, emlős- vagy madárfajokat a fő veszélyek egyike fenyegeti.

Különösen nagy a fenyegetettség Délkelet-Ázsiában, elsősorban Szumátra és Borneó szigetén, valamint Madagaszkáron. A kétéltűek élete az európai régióban is nagyon veszélyes, ennek oka a mezőgazdaság, az invazív fajok jelenléte és a környezetszennyezés.

(A térképek nagy méretben ide kattintva tekinthetők meg.)

A kétéltűeket érintő térkép Fotó: nature.com

A klímaváltozás hatásai a sarkvidéki régiókban, Ausztrália keleti partjainál és Dél-Afrikában érvényesülnek a legnagyobb valószínűséggel, és főként a madarakat érintik.

A madarakat és emlősöket a vadászat és a csapdák veszélyeztetik legnagyobb mértékben: a madarakat a globális szárazföldi területek 50 százalékán, az emlősöket a területek 73 százalékán. A kétéltűek számára a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb veszélyt, a szárazföldi területek 44 százalékán.

„A következő tíz év döntő jelentőségű a biológiai sokszínűség csökkenése elleni intézkedések meghozatalában” – emelte ki Harfoot. A vizsgálat során szerzett információk segíthetik a döntéshozókat annak kidolgozásában, hogyan lehetnek a legeredményesebbek a veszélyt jelentő tényezők elleni intézkedések.

A szakértők létrehoztak egy olyan térképet is, amely a leginkább védelemre szoruló térségeket mutatja be. Ilyen területek a Himalája, Délkelet-Ázsia, Ausztrália keleti partvidéke, Madagaszkár lombhullató erdői, a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy egyes részei, a nyugat-afrikai Guinea erdői, a dél-amerikai atlanti partvidéki esőerdők, az Amazonas-medence és az Andok északi része.

Neked ajánljuk
Javul a tonhal helyzete, romlik a komodói varánuszé Szokatlanul sok delfint öltek meg a Feröer-szigeteken a napokban A madarak már elhagyták a kiszáradó Velencei-tavat, a turistákon a sor (videó) Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam