2021. október 26., Dömötör
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Parazita darazsak támadtak egy finn szigetre telepített pillangófajra

Parazita darazsak, majd bennük újabb parazita darazsak bújtak meg egy apró finn szigetre telepített pillangófaj egyedeiben. A réti tarkalepke (Melitaea cinxia) elterjedésével három újabb faj is felbukkant az Aland-szigetcsoporthoz tartozó Sottungán.

Amikor a réti tarkalepke hernyóit 30 éve betelepítették a szigetre, a kutatók azt remélték, megfigyelhetik, ahogy a szép lepkék elterjednek a vidéken. Arra azonban nem számítottak, hogy matrjoska baba módjára bújnak elő belőlük és terjednek el a parazitáik.

Egyes hernyókban a Hyposoter horticola nevű parazita darázs rejlett, amely akkor bújik elő, mielőtt a hernyó bebábozódna, hogy lepkévé alakuljon.

Ezekben az apró darazsakban egy még kisebb, ritkább parazita volt, egy úgynevezett hiperparazitoid darázs, a Mesochorus cf. stigmaticus. Ez megöli a parazita darazsat nagyjából akkor, amikor az megöli a hernyót, és 10 nappal később előbújik a hernyó teteméből.

A nőstény Hyposoter horticola darázs emellett egy baktériumot is hordoz, melyet továbbad utódainak.

Tekintve, hogy mind a négy, az apró szigeten elterjedt populációt súlyosan fenyegeti a kihalás, nagyon meglepő, hogy mind a négy betelepült faj még 30 évvel az első megjelenése után is megél a 27 négyzetkilométeres szárazföldön.

A Hyposoter horticola nevű parazita darázs Fotó: researchgate.net

A parazita darazsak és a baktérium genetikai tulajdonságainak vizsgálata kimutatta, hogy fennmaradásuk azért is meglepő, mert a tarkalepke populációja több alkalommal is vészesen összezsugorodott Sottunga szigetén az elmúlt 30 évben. Ezért a tudósok arra számítottak, hogy genetikai sokszínűségük nagyon visszaesik. Ám úgy tűnik, a lepkepopuláció bámulatos módon mindig újjáéledt, genetikai sokszínűsége a szigeten meglepően nagymértékű – mondta Anne Duplouy, a Helsinki Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A paraziták vélhetően repülési képességeiknek köszönhetően maradtak fenn a szigeten. Míg a réti tarkalepke nem képes 7 kilométernél többet repülni, az apró H. horticola hosszabb repülésre is képes, vagy a szél segítségével mozog az Aland-szigetcsoport tagjai között. Valószínűleg ezért történt, hogy a H. horticola más, északibb szigeteken is megjelent.

A kutatás figyelmeztetésül szolgálhat azoknak, akik ritka fajokat kívánnak visszatelepíteni vagy betelepíteni egyes területekre.

Duplouy felhívja a figyelmet arra, hogy a célzott fajon kívül így könnyen elterjedhetnek más organizmusok vagy kórokozók is.

Neked ajánljuk
575 csukabálnát ejtettek el az idei norvég vadászati szezonban Kihalt a királyharkály és még 22 másik faj az Egyesült Államokban Műholdfelvételekkel mérnek fel egy rozmárállományt (videóval) Kék Bolygó Podcast: 9 G-vel repülünk Tarjánban is ültettek fákat a településfásítási programon belül
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam