2021. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Újabb űrszonda indult további titkokat keresve a Naprendszerben

A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját is felkeresi.

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – mondta Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója az M1 aktuális csatorna október 20-i adásában annak kapcsán, hogy 16-án, szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

A Lucy célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról. A misszió a nevét a Lucy néven emlegetett ősi fosszíliáról kapta, amely betekintést engedett az emberi faj evolúciójába.

A Lucy űrszonda várható útja Forrás: NASA

A Naprendszer keletkezésének időszakából a kisbolygók és az üstökösmagok azok az égitestek, amelyek fennmaradtak. Ezek pedig úgy képeznek átmeneti láncszemet az ősi gáz és a végső bolygók között, mint, ahogy a Lucy néven emlegetett ősi fosszília.

Ezek vizsgálata pontosabb képet adhat arról, hogy milyen anyagból és milyen folyamatok során keletkezett a Naprendszer.

A berendezés az első napenergiával működő szonda, amely a Naptól ennyire távol dolgozik, ötször távolabb jár majd, mint ahol a Föld kering. Ezért a legnehezebb feladat az űrszonda energiaellátásának megoldása volt, amit egyenként több mint hét méter átmérőjű, hatalmas napelemek biztosítanak.

Az űrszonda pályája háromszor is visszakanyarodik a Földhöz, úgynevezett hintamanőverek során, hogy annak gravitációját használja fel az úthoz. Az első útján  Lucy a Jupiter előtt mozgó kisbolygókat, ezt követően a Jupiter mögött lemaradt égitesteket vizsgálja majd, sokat egymás után meglátogatva. Lucy pár száz kilométer távolságban halad majd el a kisbolygók közelében, az alakjukat, a felszínmorfológiájukat vizsgálva, és hogy milyen anyagokból állnak.

Az űrszonda és napelemei Fotó: NASA

Ezek nagyon ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák. Igen titokzatosak is, mivel valószínű, hogy az anyaguk jelentős része vízjég, de ezt eddig még nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

A trójai típusú kisbolygók azért tartalmaznak jelentős mennyiségű vízjeget, mert ott találhatók, ahol az ősi Naprendszerben a hóhatár húzódott, ott már elég sok vízjég kondenzálódhatott.

A Lucy űrszonda küldetésének eredményeként pontosabb képünk alakulhat ki arról, hogy milyen anyagból született a Naprendszer, és hogy honnan származik a többi égitestre eljutott vízjég.

Neked ajánljuk
Elképesztő mennyiségű fára talált a NASA a Szaharában (videóval) A NASA ötletpályázatot írt ki: atomerőművet kell tervezni a Holdra Növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában Újabb kilátót adtak át, ezúttal Szentendrén A zöld átmenetért felelős biztos szerint részmegoldásokat hozott a klímacsúcs
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam