2022. július 5., Emese, Sarolta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Újabb űrszonda indult további titkokat keresve a Naprendszerben

A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját is felkeresi.

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – mondta Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója az M1 aktuális csatorna október 20-i adásában annak kapcsán, hogy 16-án, szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

A Lucy célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról. A misszió a nevét a Lucy néven emlegetett ősi fosszíliáról kapta, amely betekintést engedett az emberi faj evolúciójába.

A Lucy űrszonda várható útja Forrás: NASA

A Naprendszer keletkezésének időszakából a kisbolygók és az üstökösmagok azok az égitestek, amelyek fennmaradtak. Ezek pedig úgy képeznek átmeneti láncszemet az ősi gáz és a végső bolygók között, mint, ahogy a Lucy néven emlegetett ősi fosszília.

Ezek vizsgálata pontosabb képet adhat arról, hogy milyen anyagból és milyen folyamatok során keletkezett a Naprendszer.

A berendezés az első napenergiával működő szonda, amely a Naptól ennyire távol dolgozik, ötször távolabb jár majd, mint ahol a Föld kering. Ezért a legnehezebb feladat az űrszonda energiaellátásának megoldása volt, amit egyenként több mint hét méter átmérőjű, hatalmas napelemek biztosítanak.

Az űrszonda pályája háromszor is visszakanyarodik a Földhöz, úgynevezett hintamanőverek során, hogy annak gravitációját használja fel az úthoz. Az első útján  Lucy a Jupiter előtt mozgó kisbolygókat, ezt követően a Jupiter mögött lemaradt égitesteket vizsgálja majd, sokat egymás után meglátogatva. Lucy pár száz kilométer távolságban halad majd el a kisbolygók közelében, az alakjukat, a felszínmorfológiájukat vizsgálva, és hogy milyen anyagokból állnak.

Az űrszonda és napelemei Fotó: NASA

Ezek nagyon ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák. Igen titokzatosak is, mivel valószínű, hogy az anyaguk jelentős része vízjég, de ezt eddig még nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

A trójai típusú kisbolygók azért tartalmaznak jelentős mennyiségű vízjeget, mert ott találhatók, ahol az ősi Naprendszerben a hóhatár húzódott, ott már elég sok vízjég kondenzálódhatott.

A Lucy űrszonda küldetésének eredményeként pontosabb képünk alakulhat ki arról, hogy milyen anyagból született a Naprendszer, és hogy honnan származik a többi égitestre eljutott vízjég.

Neked ajánljuk
Ezer évben egyszer látni ilyet! Az összes bolygó együtt fog állni Ezer évben egyszer látni ilyet! Az összes bolygó együtt fog állni Semmilyen veszélyt nem jelentett a Föld előtt elhaladó aszteroida (videóval) Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam