2021. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért hullatják lombjukat a fák?

A mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része hamarosan „téli álmot” alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk. A fák lombjának színeződése látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét, azt, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek a fás növények.

Legtöbbjük a telet mélynyugalmi állapotban tölti, mint ahogy a téli álmot alvó állatok teszik. Minimumra csökkentik az életjelenségeiket, eltávolítják azokat a szerveiket, amelyek veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között – olvasható Nagy Annamária írásában a magyarmezogazdasag.hu-n.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A levelek hatalmas felületet képeznek, növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején, vagy hóval befedve megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt eltörhetnének. A levelek idővel mindenképpen „elöregednének”, az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán

észszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofillt, illetve a még használható anyagokat (pl. a keményítőt), és megválni az elhasználódott szerveiktől. Így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok, amelyek a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek már képtelenek elnyelni a napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Fotó: pexels.com

Az élénk színek védekezésül is szolgálnak: a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

A levelek lehullását egy érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Jön egy enyhe fagy, egy lágy őszi szellő – és a levelek teljesen szabaddá válnak a repülésre.

A lombhullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, nem késlekedhet.

Aki sokáig vár, sokat kockáztat, mivel mínusz 5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik így néhány plusz hét lakmározáshoz jutnak, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Neked ajánljuk
Vigyázzunk a sünökre a lombhullásban! (videóval) Vigyázzunk a sünökre a lombhullásban! (videóval) Baglyok védik a szőlőtőkéket, vegyszer helyett természetes rágcsálóirtóként Újabb kilátót adtak át, ezúttal Szentendrén Növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam