Jóval korábban emelkedtek ki a Föld első kontinensei az óceánból, mint gondolták
Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak arra az eredményre a kutatók, hogy a Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból.
Ősi kőzetek vizsgálata alapján a kutatók úgy vélik, felfedezésük
magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában.
A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el a tengerszint fölé emelkedni.
Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője elmondta, munkatársaival észrevették, hogy a kőzetnek szárazföldön kellett formálódnia, mert fodrozódó jelek láthatók rajta, hasonlók ahhoz, ahogyan a szél és a hullámok nyomot hagynak a homokos partokon.
„Rájöttünk, hogy ezek ősi folyami kőzetek voltak, amelyek folyókban és torkolatokban formálódtak” – mondta Chowdhury.
A szakember szerint az első kontinensek valószínűleg a földtömegek emelkedését napjainkban hajtó legfőbb erő, a lemeztektonika létezése előtt formálódtak.
„Ma a lemeztektonika kontrollálja az emelkedést. Amikor két kontinentális lemez összeütközik, kialakul a Himalája, az Alpok. Hárommilliárd éve ez nem így volt” – mondta a kutató.
A tudósok elmélete szerint a korai kontinensek 300-400 millió évnyi folyamatos vulkáni aktivitást követően emelkedtek ki a globális óceánból. A Szinghbhum-kraton az idők során felhalmozódott lávából jöhetett létre, a mintegy 50 kilométer mélyre nyúló kéreg megvastagodott, majd úszni kezdett a vízen, mint a jéghegyek.
