2022. augusztus 8., László
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Összefüggés az ősi növényevő állatok kihalása és a tüzek keletkezése között

Kutatók kimutatták, hogy az ikonikus növényevő állatok – mint a gyapjas mamut vagy az óriás bivaly – 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben.

A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagy testű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy

Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika a 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék).

A kutatók egybevetették ezen adatokat a tűzesetekkel, amelyek nyomait megőrizték a tavak üledékei. Világszerte 410 helyszínről származó szénmintákból kimutatták, hogy megnőtt a tüzek aktivitása a nagy testű legelő állatok kihalása után. Dél- és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb legelő állatot vesztették el, jobban nőtt, míg a másik két kontinensen kisebb változást tapasztaltak a tüzek aktivitásában.

„Ezek a kihalások következmények zuhatagát idézték elő. Ezen hatások tanulmányozása segít abban, hogy megértsük, napjainkban miként alakítják a növényevők az ökológiát világszerte” – mondta Allison Karp, a Yale kutatója.

Illusztráció: pixabay.com/jw432

Az óriás növényevők kihalása széles körben nagy hatással volt az ökoszisztémákra, a ragadozó fajok összeomlását, a gyümölcstermő fák elvesztését eredményezte egyebek között. Előidézte továbbá a gyepek kiszáradását, a levelek, a faágak felgyülemlését, ez vezetett a tüzek terjedésének növekedéséhez.

A kutatók azt is kimutatták, hogy más ősi legelésző állatok, mint a masztodon, az erszényes diprotodon vagy az óriás lajhár, amelyek bokrokkal és erdős térségek fáival táplálkoztak, szintén kihaltak ugyanebben az időszakban, de elvesztésük kisebb hatással volt a tüzekre az erdős térségekben.

A gyepek ökoszisztémája világszerte megváltozott a legelést tűrő füvek elvesztése után, utóbbi szintén az ősi növényevők kihalásának és a tüzek megnövekedett számának a következménye. Az új növényevők, köztük a haszonállatok pedig alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz.

„Ezért kell a tudósoknak figyelembe venni a növényevő haszonállatok és vadállatok szerepét a tüzek csökkentésében és a klímaváltozásban. Figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kölcsönhatásoknak, ha pontosan akarjuk kiszámítani a tüzek jövőjét” – mondta Carla Staver, a tanulmány másik szerzője.

Neked ajánljuk
Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai Péntek Csaba: A hamburgered ára A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam