2022. augusztus 8., László
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Visszatelepítés helyett le akarnak ölni hím gorillákat az európai állatkertek irányítói

A súlyosan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák túl zsúfoltan élnek az állatkertekben, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) azt fontolgatja, hogy leölje a faj több felnőtt hím példányát. Az EAZA szabályozása alá tartozik Európa állatkertjeinek nagy része. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük ezeket az egyedeket vissza kellene engedni a vadonba.

A nyugati síkvidéki gorilla a négy gorillaalfaj közül a legkisebb termetű, két lábra állva 122–183 centiméteres, 70 és 90 között van az IQ-szintjük (az emberek átlagos IQ-szintje 100, a legtöbb emberé 85 és 115 között van).

A gorillák a vadonban súlyosan veszélyeztetettek. Pontos egyedszámuk nem ismert, mivel Afrika legsűrűbb és legtávolabbi őserdeiben élnek, de a vadorzás és a betegségek miatt számuk több mint 60 százalékkal esett vissza az elmúlt 20-25 évben. Az EAZA által felügyelt 69 intézményben 463 egyed él – 212 hím, 250 nőstény és egy egyelőre ismeretlen nemű példány.

Nyugati síkvidéki gorilla nézelődik kifutójában a heidelbergi állatkertben
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az állatkerti túlszaporulat problémájának megoldásaként felmerült a felnőtt egyedülálló hímek megölése, kasztrálása vagy életük nagy részében magányos ketrecben tartása.

A gorilla-akcióterv az állatok leölését tartja a „legmegfelelőbb eszköznek biológiai szempontból”, de kiemeli, hogy ez a döntés népszerűtlen a nagyközönség szemében, mivel „könnyű a gorillákkal szimpatizálni”, erőteljes érzelmi választ válthatnak ki a közönség és az állatkerti dolgozók körében, amit a közösségi média csak tovább erősít. Mindez károkat okozhat az állatkerteknek és egyéb intézményeknek.

Amikor a hím gorillák elérnek egy bizonyos kort, az állatkertek nem szívesen tartják őket csupa hímekből álló csoportban az erőszakos összecsapások nagy veszélye miatt. Vegyes csoportokban szintén vonakodva tartják őket, mivel az együttlétükből születő utódok tartására nincs hely.

Richard, a prágai állatkert akkor nyolc napos nyugat síkvidéki gorillabébijének apja 2012. december 30-án. Kijivu, a gorillaanya december 22-én adott életet negyedik kölykének
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

„Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására. Ahogy például az Aspinall Alapítvány is teszi harminc éve: több mint 70 gorillát telepítettek a vadonba” – mondta Damian Aspinall állatvédő és állatok visszatelepítésével foglalkozó szakember.

Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy sok esetben túl bonyolult az állatok visszavadítása, és nincs is elég élőhely ahhoz, hogy biztonságosan szabadon engedhessék őket úgy, hogy elkerüljék a más fajokkal, köztük az emberekkel történő konfliktusokat. Ráadásul a visszatelepített egyedek olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek megsemmisíthetnek vadon élő populációkat.

„Tulajdonképpen nincs sok ilyen érintetlen terület odakint, és ez az eredeti probléma része” – emelte ki Ben Garrod primatológus, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa.

A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA szóvivője elismerte, hogy a gorillakérdés kezelésének tervében szerepel a leölés, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését. A kasztráció és a hímek magánketrecben tartása jelenleg is alkalmazott módszerek a populáció kontrollálására.

Neked ajánljuk
Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai Péntek Csaba: A hamburgered ára A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam