2022. január 28., Karola, Károly
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az emberiség az energia áramlását is megváltoztatta az ökoszisztémában

Két évszázadnyi halászat nyomán több milliárd tonna biomassza tűnt el a tengerekből. Az emberiség tevékenysége beleszólt a tengeri ökoszisztéma dinamikus káoszát irányító törvényekbe. Az emberiségnek a halászatnál jóval drámaibb hatása volt az óceánokra. Úgy tűnik, megtörtük a méretspektrumot, ami a hatványtörvény-eloszlás egyik legfontosabb része.

A hatványtörvény két tetszőleges mennyiség egymáshoz való viszonyát írja le. Ebben az esetben a hatványtörvény Sheldon-spektrumnak nevezett változatáról van szó, és kimondja, hogy egy állat gyakorisága fordítottan arányos a méretével, vagyis

minél nagyobb egy állat, annál kisebb a populációja

– magyarázza Ryan Heneghan tengerbiológus. A krill például 12 nagyságrenddel kisebb, mint egy tonhal, ezért egyedszáma is 12 nagyságrenddel nagyobb, és ugyanezért a tonhalak és a krillek biomasszája gyakorlatilag azonos.

Fotó: pixabay.com

A Max Planck Intézet munkatársai most először vizsgálták meg a kérdést globális léptékben.

„A legnagyobb kihívás az összehasonlításban a baktériumok és bálnák közötti léptékkülönbség. Előbbi úgy aránylik utóbbihoz, mint egy ember az egész bolygóhoz. A kisebb organizmusokat 200 ezer vízminta alapján vizsgáltuk, de a nagyobbakhoz teljesen más módszerek kellettek”

– mondta a kutatást vezető Ian Hatton. Az iparosodás (1850) előtt helytálló volt a Sheldon-spektrum. A tengeri élet 12 csoportja, köztük a baktériumok, a zooplanktonok, a halak és a tengeri emlősök nagyjából azonos mennyiségű biomasszát jelentettek.

„Nagyon csodálkoztunk, hogy a csoportok minden egyes léptékben 1 gigatonna biomasszát tartalmaznak globálisan. Nem értjük, miért van így, miért nincs például sokkal több a kisebbekből, mint a nagyobbakból, vagy miért nem a közepesekből van legtöbb.

Bizonyos értelemben az eredmény megmutatta, hogy mennyire nem értjük az ökoszisztémát”

– mutatott rá Eric Galbraith, a McGill Egyetem munkatársa. Voltak azonban kivételek, főleg a végeken. A baktériumokból több volt, mint a törvényből következne, bálnákból pedig kevesebb. A jelenkori adatokban markánsan megjelent az emberi tevékenység hatása.

Az emberiség nemcsak lefaragta a spektrum felső harmadát, és eltüntette a legfőbb ragadozókat, hanem alapvetően megváltoztatta az energia áramlását is az ökoszisztémában.

Miközben a halak az emberiség élelmiszer-fogyasztásának csupán 3 százalékát teszik ki, a halászat a XIX. század óta 60 százalékkal csökkentette a halak biomasszáját. Ennél is durvább volt a legnagyobb földi állatok, a bálnák esetében bekövetkezett 90 százalékos csökkenés.

Az óceánokból 2,7 gigatonna (2,7 milliárd tonna) biomassza hiányzik, miközben az emberiség maga mintegy 0,4 gigatonna biomasszát jelent. Mindez azt mutatja, hogy az ipari halászat nagyon pazarló. A kutatók szerint a probléma megoldása a túlhalászás felszámolása és a halászhajók számának csökkentése lenne.

Neked ajánljuk
Nagy kiterjedésű, érintetlen korallzátonyra bukkantak Tahitinál (videóval) Még az Antarktiszra is eljutnak invazív fajok a világ minden tájáról Akik első kézből szembesültek a klímaváltozással A jövőben sok ezer tonna akkumulátor hasznosulhat Európában Hogyan csökkenhetne a bútoripar ökológiai lábnyoma?
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam