2022. augusztus 13., Ipoly
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A vulkánkitörések akár éghajlat- és ezzel együtt társadalmi változást is okozhatnak

„Nem a technika fogja megszabni, hogy a vulkánok hogyan működnek, hanem a vulkánok döntik el, hogy hogyan akarnak dolgozni” – mondta Harangi Szabolcs vulkanológus azzal kapcsolatban, hogy vajon elképzelhető-e egy olyan vulkánkitörés – a mai kor technikai fejlettsége ellenére –, hogy annak füstje évekre eltakarja a Napot, globális katasztrófához vezetve az egész Földön.

Egy vulkánkitörés lehet lokális, regionális és bizony globális is – magyarázta a szakember az InfoRádióban, és tanulságos példaként említette az 1815-ös Tambora-kitörést Indonéziában. Utóbbi azt jelenti, hogy a vulkánkitörés átalakítja az éghajlatot néhány évre, ami a környezetváltozáson túl társadalmi változáshoz is vezet. Ha pedig ilyen volt már a múltban, a történelemben, akkor nem az a kérdés, hogy a jövőben lesz-e, hanem hogy mikor.

Egy globális hatású kitöréskor ráadásul nem elképzelhetetlen, hogy a Föld más pontján a legrosszabb.

A Tambora kitörését például a Kárpát-medence szenvedte meg Európában a legjobban, egyik legsúlyosabb éhínségét élve át az 1816–17-es időszakban, miután olyan mértékű éghajlat- és környezetváltozást okozott, amit a társadalmak nehezen viseltek.

Műholdkép a Tambora vulkánról Fotó: wikipedia.org

Ide köthető a Gangesznél kialakuló kolerajárvány is 1816-ban, mert nem alakult ki a szokásos monszun, miután a vulkánkitörés olyan mértékben átalakította a felső légköri viszonyokat, vagyis ott nem a hamuszemcséknek, hanem a kén-dioxid-gáznak volt szerepe.

Lehet, hogy még ebben az évszázadban majd azzal kell szembenézni, hogy néhány évre megváltozik a világ, mert egy vulkánkitörés más éghajlatot hoz, és ne gondoljuk, hogy a technológia majd mindent megold.

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a kőzetekben lévő kristályok sok információt hordoznak, amelyekből az is megállapítható, hogy mi indít be egy kitörést. Vagyis a tűzhányó kitörése után a felszínen maradt maradványokból következeteseket lehet levonni a vulkán „lelkére” vonatkozóan.

Nápoly és a Vezúv Fotó: wikipedia.org

A szakembereket is az foglalkoztatja, hogy mi indít be egy kitörést, ennek a megértéséhez veszik górcső alá a kőzeteket és kristályokat a legapróbb részletekig – magyarázta  Harangi Szabolcs. 

Jelenleg a Föld lakosságának 10 százaléka, 700 millió ember van potenciálisan vulkáni veszélyben valamilyen módon. Ezért a 21. század egyik nagy kihívása, hogy a túlnépesedés miatt az emberek egyre közelebb jutnak a vulkánokhoz, és akár metropoliszok is épülnek hosszú ideje nem működő tűzhányóknál. Új-Zéland nagyvárosa, Auckland például rátelepült egy vulkáni mezőre, ahol bármikor előfordulhat kitörés. Hasonló veszélyben vannak a Vezúv miatt a Nápolyban és környékén élő milliók – figyelmeztetett a szakember.

Neked ajánljuk
Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai Péntek Csaba: A hamburgered ára A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó)
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam