2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem csak a kereskedelem, a turizmus is jelentősen hozzájárul az invazív fajok terjedéséhez

Erre a következtetésre jutottak új-zélandi kutatók, akik a behurcolt fajok megjelenéséről készült adatokat vetették össze a külföldi és a belföldi turizmus kedvelt színtereivel. Az egzotikus növény- és állatfajok behurcolásában nemcsak az ide ékező vendégek, hanem a világjáró új-zélandiak is jelentős szerepet játszottak.

Dr. Andrew Robinson, a Melbourne-i Egyetem biológiai kockázatokkal foglalkozó kutatója és McNeill, egy új-zélandi mezőgazdasági kutatóintézet munkatársa a NeoBiota című szaklapban publikált tanulmányukban rámutattak: az invazív fajok feltűnésének helye rendre összefüggést mutat a turizmus kedvelt színtereivel, függetlenül a népsűrűség hatásaitól.

Egy 2011-es tanulmány szerint a külföldről érkező utazók cipőjén behordott minden gramm föld átlagosan 2,5 darab magot, 41 kerekesférget, 0,004 rovart vagy atkát és temérdek mikroorganizmus, például a növények megbetegítésére alkalmas gombákat tartalmazott – és mindegyik életképes volt.

Az új elemzés szerint a belföldi és a nemzetközi turizmus egyaránt fokozta a problémát, ráadásul utóbbi nemcsak az Új-Zélandra érkező látogatók, de a hazájukba hazatérő helyiek révén is.

A 2011 és 2017 közötti időszakra vonatkozó kutatás az országban detektált invazív állatok – pókok, atkák, csigák, növények és fonálférgek – adatait vetette össze a turizmus szintjével: a hotelekben eltöltött éjszakák száma szignifikáns együtt járást mutatott az egzotikus fajok előfordulásával.

Az egzotikus állatok és gyomnövények behurcolása és elterjedése károsítja a természeti környezetet és a mezőgazdaságot is, jelentős károkat okozva. Ezért a kutatók hangsúlyozták: rendkívül fontos, hogy a nagy látogatóforgalmat bonyolító helyszínek esetében elegendő forrás álljon rendelkezésre az idegenhonos fajok és betegségek megjelenésének mielőbbi azonosítása és terjedésük megelőzése érdekében.

Neked ajánljuk
A felhagyott vasútvonalak segítségével érhetjük el a természetvédelmi céljainkat Van mód a szúnyogok elleni biológiai védekezésre Idén már csaknem 890 ezer hektárnyi erdő és sztyeppe égett le Mongóliában A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: sciencedaily.com
Vissza
Hírfolyam