2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Veszélyek egész sora leselkedik a „kék folyosókon” vándorló bálnákra

Kutatók harminc éven át gyűjtöttek adatokat 845 állat mozgásáról, melynek köszönhetően most felrajzolhatták vándorlásaik térképét, amely megmutatja, hol milyen veszély leselkedik a vizek ökoszférájában fontos feladatokat vállaló bálnákra.

A bálnákat a „tengerek őrszemeként” ismerik, lévén hogy

állapotuk jól tükrözi az óceánok egészségét, és figyelmeztet az emberi egészséget fenyegető kockázatokra. A 13 nagy bálnafaj közül jelenleg hatot veszélyeztetett vagy sérülékeny fajként tartanak nyilván

– írja az Infostart a Sky News cikke alapján.

Fotó: Getty Images

A ceteknek sokféle veszéllyel kell szembenézniük.

A halászeszközökbe gabalyodva évente 300 ezren pusztulnak el, a műanyagszennyezés miatt éhen halhatnak, ha összetévesztik a műanyagot a táplálékkal, a hajókkal való ütközések pedig halálos kimenetelűek lehetnek.

A WWF kutatói szerették volna láthatóvá tenni a bálnák vándorlását az általuk használt „szupersztrádákon”, megmutatva a kritikus helyek közötti összeköttetéseket.

A bálnák védelme nemcsak az óceánok, hanem az emberek védelme szempontjából is fontos. A bálnák nagy mennyiségben tárolnak szén-dioxidot: életük során többet halmoznak fel, mint ezer fa. Emellett ürülékükkel megtermékenyítik az óceánok különböző mélységeit, valamint fokozzák a fitoplankton termelését. Ez képezi a tengeri táplálékhálózat alapját, továbbá képes megkötni a világ szén-dioxidjának 40 százalékát.

A térkép azokat a „kék folyosókat” jeleníti meg, amelyek mentén a bálnák vándorolnak enni, szaporodni, vadászni és szülni
Forrás: WWF UK

Az új tanulmány szerzői szerint nem lehet kettéválasztani a klíma és a természet kríziseinek kezelését, amint azt a bálnák helyzete is megmutatja.

A bálnák vándorlásuk teljes hosszában, a teljes „kék folyosó” mentén veszélyben vannak, ezért teljes útjukon védeni kell őket.

A WWF azt szeretné, ha a márciusban ismét tárgyalandó ENSZ nyílt tengeri szerződésbe bekerülne a tengeri védett területek hálózata, amelyet mindenhol elismernek, és nem csak azok, akik létrehozzák őket.

A világon már csak mintegy 350 északi simabálna él. A kihalás veszélye azt mutatja, hogy most van szükség erre az intézkedésre – állítják a szakértők.

Neked ajánljuk
Nem veszélyesek a tőrösdarazsak, ne bántsuk őket! (videókkal) A madárfajok csaknem felének csökken a populációja Univerzum – A rétisas röpte (ismeretterjesztő film) A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam